Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Hendszeres tárgymutató. LV Útnak szolgalomszerű használata. T. 1063. 862. Ha valaki ingatlanának gazdasági érdekében járt el idegen telken, ez az eljárás szolgalomszerűnek jelentkezik tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon a telken mások is átjárnak. 13. G7. 104. Átjárás szolgalomszerűsége. Gy. 473. 381. Az útjog természetével nem ellenkezik, hogy valamely ingatlanra vonatkozólag azt többen is megszerezhessék. B. 67. 104. A vízmerítési szolgalom természeténél fogva telki szolgalom. Mo. 699. 593. Hogy a telki szolgalom gyakorlása csak valamely személynek lett megengedve, az tartozik bizonyítani, a ki a telki szolgalom természetétől való ilyen eltérést állít, Mo. 699. 593. Szolgalomszerzés elbirtoklással 1. Elbirtoklás a. c) A zálog. Zálogjog előfeltételei. Sz. 1007. 849. a) Kézizálog. A zálogtárgy elveszése esetében járó kártérítés összegére csak akkor irányadó a zálogjogon kitüntetett becsérték, ha a felek között ebben az irányban szerződéses megállapodás létesült. D. 318. 250. Ugyanarra a dologra több hitelező is szerezhet zálogjogot, oly módon, hogy ezek a jogok egyidejűleg érvényesen fennállanak. B. 159. 155. (3) Jelzálog. A főjelzálogot terhelő adósságok átvállalásának a mellékjelzálogos ingatlan tulajdonosára nincs hatálya. Sz. 986. 807. Telekkönyvi bekebelezés által megállapított rangsorra sikerrel nem hivatkozhatik az, a ki a bejegyzés kieszközlésével nem járt el jóhiszeműleg. M. 532. 437. Biztosítéki okirat alapján zálogjog bekebelezése. T. 1071. 867. Az a hitelező, a ki a hitelezéskor s illetve a zálogjogszerzéskor tudta, vagy tudhatta, hogy adósának telekkönyvi tulajdonjoga harmadik személy telekkönyvön kívüli jogának sérelmével keletkezett, mint rosszhiszemű szerző, az utóbbival szemben zálogjogát nem érvényesítheti. B. 108. 128. A telekkönyv csak a jóhiszemű szerzőt védi. B. 108. 128. A zálogból való kielégítéshez fűződő érdeke szempontjából a későbbi hitelező az előző hitelező és annak adósa közötti jogviszonyba avatkozhatik. B. 285. 227.