Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

L Rendszeres tárgymutató. Tulajdonjog korlátozása egyoldalúan terhesebbé nem tehető. K. 497. 402. Holt közös medernek a parti birtok irányában való elválaszthatatlan alkatrészi minőségét, a tagosítási eljárás — mely a holt közös mederre ki nem terjedt — meg nem szüntette. N. 783. 668. A természetes iszapolás a parti birtok növedéke. Mo. 684. 384. A birtokrendezési költség oly dologi teher, a mely magán az ingatlan állagán fekszik s a melyet esedékességének beálltával az ingatlannak mindenkori tulajdonosa tartozik fizetni. Po. 900. 755. Járdaköltség oly dologi teher, a melyért az ingatlan mindenkori tulajdonosa felelős. D. 399. 318. A járdaköltség, mint a ház birtokával járó teher a törvénynél fogva ép úgy magán a házon van biztosítva és azt terheli mint a házat házadó czímén terhelő közadó is. Sz. 968. 796. Budapest törvényhatósága rendeletére teljesített burkolási munkálatok költsége tárgyában a kötelezettséget nem a munka elvégzése, hanem a munka költségének a mindenkori tulajdonos terhére történt hatósági megállapítása és kivetése létesíti. B. 138. 143. A szabályrendelet szerint a tulajdonost terhelő kövezési járulékot viselni a haszonélvező ebbeli minőségéből kifolyólag a tulajdonossal szemben sem köteles. B. 98. 123. Abban a kérdésben, hogy ki a járdafektetési járulék szempontjából tulajdonos, nem a telekkönyvi állapot, hanem a tulajdonjogra nézve létrejött szerződés az irányadó. B. 138. 143. A járdaköltség nem a szerződéskötés tényéből, hanem attól teljesen független okból keletkezett, Sz. 968. 796. A ki másnak vagyonába oly költekezéseket tesz, a melyek szükségesek és hasznosak voltak, ezeknek a kiadásoknak megtérítését a tulajdonosokkal szemben jogosan követelheti és igényének érvényesítése tekintetében nem tesz különbséget az, hogy tudta-e, mikép az a vagyon, a melyre költött, reá nézve idegen vagyon-e vagy nem. D. 370. 297. Nincs oly jogszabály, mely az ingatlan birtokba adását az arra fordított beruházások értékének megfizetéséig elhalaszthatóvá tenné. N. 754. 650. Mindenki a tulajdonából folyó jogosítványokat csak azok között a korlátok között gyakorolhatja, a mely korlátokat a közjó fentartása és előmozdítása végett a törvény vagy törvényes alakban meghozott szabályrendelet megszabott. N. 758. 652. Nincs oly jogszabály, hogy az ingatlanra épített, de állagának sérelme nélkül elszállítható felülépítmény nem képezheti az ingatlan tartozékát. N. 768. 5 ti 8. Az esetben, ha a befejezett épületnek egy része idegen telekre építtetett és az építtető jóhiszemben volt, az idegen telek tulajdonosa pedig az építtetésről tudva, az ellen nem tiltakozott, csak az elfoglalt terület értékét követelheti. Sz. 993. 812. Építkezés idegen telken. Po. 939. 776.