Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

64 Budapesti kir. ítélőtábla. az elsőrendű felperes is felelősséggel tartozik, úgy ez mindkettőjüknek a másodrendű felperessel szemben való egyetemleges felelősségét jelentené, az egyetemlegességnél fogva pedig a másodrendű felperes a teljes kárt egyiküktől is követelheti. Végül panaszolja az alperes azt is, hogy nem vétetett figyelembe az, hogy ő csak az elsőrendű felperesnek volt a szerződött fuvarosa; ámde ennek a panasznak nincs súlya, mert a fuvarozást alperes maga végezte, nem pedig valamely alkalmazottja által végeztette, a saját gondatlansága folytán előállott kárért tehát szerződési viszonyon kívül is felelős. [40. Kártérítés tejszállítási szerződés nem teljesítése miatt, A kártérítés mértéke. Bizonyítási teher. (1912 márez. 13. 1911. G. 631. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A 2. •/. alatti szerződés 4. pontja szerint a vevő felperes köteles volt naponként az eladó alperessel közölni, hogy mennyi tejre van szüksége, a szerződés 1. pontja szerint pedig az eladó kötelezte magát, hogy a vevő tejszükségletét naponta 300 literig fedezi. Az eladónak a 300 literig terjedő tejmennyiség szállítására vonatkozó kötelezettségét azonban nem lehet úgy értelmezni, hogy az feltétlen. Az eladó ugyanis a tényállás szerint gazdálkodó és a gazdaságban termelt tejet adta el, a miből viszont következik, hogy a mennyiben előre nem láthatott okokból rendes gazdálkodás mellett a naponta termelt tejmennyiség leapadt és a vevő a hiányzó mennyiséget rendes gondossággal (például több tehén beállításával) pótolni nem tudta, úgy a szerződés teljesítése az eladó hibáján kívül vált részben lehetetlenné, miért is a vevő a nem szállításból kifolyóan kártérítést jogosan nem követelhet; a mellett szól az is, hogy a szerződésben nincsen adat arra, hogy az eladó a gazdaságban ki nem termelt hiányzó mennyiséget máshonnan volt volna köteles beszerezni, sőt a szerződés 1. pontja szerint kifejezetten is, a tehenészetéből adta el a tejet a felperesnek. A felperes tehát kártérítést csak abban az esetben követelhetne, ha az alperes a bejelentett (4. pont) tejmennyi-