Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
62 Budapesti kir. ítélőtábla. a biztosított élettartamától tétetett függővé, mert a kötvény értelmében abban az esetben, ha a biztosított a biztosítási idő lejárta előtt meghal, a biztosítót fizetési kötelezettség csak akkor ter heli, ha a biztosított a biztosítás kezdetétől legalább egy évig életben volt s a fizetendő biztosítási összeg is a biztosított életkortartamával arányban növekszik. A K. T. 498. §-a értelmében pedig a biztosító fizetési kötelezettsége a biztosított élettartamától is függővé tehető, mihez képest nem ellenkezik a törvénynyel az a kikötés, hogy ha a biztosított a kikötött határidő előtt elhal, a biztosító kötelezettsége megszűnik. A felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha az említett kikötés azért nem volna érvényes, mert annak értelmében a biztosító a koczkázat viselése nélkül jutna az első évi díjhoz, nem helytálló azért, mert a biztosított életkortartamától függő biztosításnál a koczkázat épen abban áll, hogy a biztosított a megállapított határidő elteltéig életben maradhat és ennek folytán a D) alatti kötvénynek a halálesetre szóló feltételeitől el is tekintve, az életbenmaradás esetére kikötött összeget a biztosító megfizetni volna köteles. De a biztosított halála esetére is terhelte az alperest az a koczkázat, hogy ha a biztosított a biztosítás kezdetétől számított egy év után hal meg, a befizetett díjnál nagyobb összeget kell alperesnek a kedvezményezett részére fizetnie. A koczkázatot tehát az alperes a biztosítás kezdetétől fogva viselte. A K. T. rendelkezéseibe nem ütköző szerződési feltétel tehát érvényes s minthogy az irányadó tényállás szerint a biztosított az ügylet megkötése után egy hónap múlva meghalt, alperes a biztosítás egy évi hatályban maradása esetére kikötött biztosítási összeget megfizetni nem köteles. De a biztosítási díjnak vagy egy részének visszatérítését sem követelheti a felperes, mert a biztosítás érvényesen köttetett s utóbb sem vált érvénytelenné, tehát a K. T. 486. §-ának a biztosítási díj visszatérítésére vonatkozó rendelkezései a peres esetre nem alkalmazhatók, a K. T. 505. §-ának 1. pontja pedig arról az esetről intézkedik, ha az esemény a szerződés megkötése után, de ezen időpont előtt következett be, melytől kezdve a biztosító a koczkázatot viselni tartozott, úgyde a kifejtettek szerint a koczkázat már a biztosítás kezdetétől terhelte az alperest.