Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

46 Budapesti kir. ítélőtábla. tékkel, ennélfogva a felperesnek jogában áll a már teljesedésbe ment ügylet megtámadása helyett csupán az árra vonatkozó téves nyilatkozat érvényességét megtámadni s minthogy a tényállás szerint alperes tudta, hogy a felperes az ajánlat megtételénél mikor tévedett, tehát a felperes valódi szerződési akaratát tudnia kellett, a 2 '/. alatti ajánlat ily értelemben tekintendő elfogadottnak s így felperes az alperes részéről elfogadott egységárt a szállított nyolczoldalas ívek után jogosan követelheti. 30. Kassa-oderbergi vasút alkalmazottját illető nyugdíjigény elvesztésének kérdése a szolgálatból fegyelmi úton történt elbocsátás esetében. (1912 febr. 8. 1911. G. 473. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A felebbezési bíróság a 3 •/. alatt csatolt nyugdíjszabályzat helyes értelmezésével mondotta ki, hogy a felperes részéről felebbvalója ellen elkövetett rágalmazás, mely miatt a felperes a szolgálatból fegyelmi úton elbocsáttatott, nem esik a nyugdijszabályzat 12. czikkének rendelkezései alá és a nyugdíjigény elvesztését nem vonhatja maga után. A 3 */. alatti szabályzat 9. §-a a peres kérdésben nem alkalmazandó, mert bár ez a szakasz általában szabályozza a nyugdíjjogosultság feltételeit, de az igény elvesztésének eseteit közelebbről a szabályzat 12. czikke állapítja meg s a 9. czikk is utal arra, hogy a nyugdíjintézet tag'ai — az olt megjelölt feltételek mellett — csak akkor tarthatnak igényt nyugdíjra, ha a 12. czikkben felsorolt esetek nem forognak fenn. Ezeknél fogva csak a szabályzat 12. czikke lehet irányadó abban a kérdésben, hogy a büntetésből történt elbocsátás folytán a nyugdíjigény megszűnik e vagy nem. A most említett czikk azonban nem mondja ezt ki, hogy azok, kik a szolgálatból fegyelmi úton elbocsáttatnak, a nyugdíjigényt elvesztik, hanem az elbocsátásnak ezt a jogkövetkezményét csak a 12. czikkben felsorolt esetekre szorítja. Az elbocsátás okául szolgált cselekmény pedig nem tartozik a 12. czikkben felsorolt esetek közé; mert az irányadó tényállás szerint a felperes elleni rágalmazás vétsége miatt indított bűnvádi eljárás a felperes elitéltetését nem ered-