Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 43 helyiséget és a vevőkört is megszerezte, a felebbezési bíróság az anyagi jog helyes alkalmazásával mondotta ki, hogy mindezek a tények összességükben az üzletátruházás jogi jelentőségével bírnak. 28. A vasúti üzletszabályzat árúkiszolgáltatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek érvényessége. Az értesítés és az árú átvevőjének legitimácziója. (1912 febr. 15. 1911. G. 428. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az 1892: XXV. t.-cz. 2. §-a felhatalmazta a minisztériumot, hogy a berni nemzetközi egyezmény határozmányait, még azokat is, melyek a kereskedelmi törvény rendelkezéseitől eltérnek, az akkor érvényben volt vasúti üzletszabályzat módosítása útján a belföldi fuvarozásra kiterjeszthesse. Ennélfogva a törvényes felhatalmazás alapján kiadott üzletszabályzatnak mindazon intézkedései, melyek az egyezménynek megtelelnek, a K. T. ellenkező rendelkezésével szemben is kötelező erővel bírnak, de az Üzl. Szab. ama rendelkezései is, melyek nem a nemzetközi egyezményből vétettek át, hatályosak, ha a kereskedelmi törvénynyel nem ellenkeznek. Az egyezmény az árúk kiszolgáltatása körül követendő eljárást nem szabályozza, hanem 19. czikkében kimondja, hogy e tekintetben a kiszolgáltató vasút államában fennálló törvényes és szabályzati határozmányok is irányadók; de e tekintetben a K. T. sem tartalmaz intézkedést, következéskép az Üzl. Szab. 68. §-ának a kiszolgáltatás mpdját szabályozó rendelkezései nem vétettek ugyan a nemzetközi egyezményből, de nem is ellenkeznek a törvénynyel és így hatályosságukhoz kétség nem férhet. De a 68. §-hoz tartozó I. póthatározmány 2. pontjának és a IX. póthatározmánynak az értesítő kézbesítésére és az átvevő legitimálására vonatkozó rendelkezései nem ütköznek a törvénybe s az Üzl. Szab. tartalmával sem ellenkeznek, hanem azt csak kiegészítik, mert oly kérdéseket szabályoznak, melyekre nézve magában az Üzl. Szab. szövegében intézkedés nem foglaltatik. Helyes ennélfogva a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az említett pótintézkedések az Üzl. Szab. bevezető határozmányainak 2. pontja értelmében érvényesek. Azt pedig az