Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)
Budapesti kir. Ítélőtábla. 41 27. Az üzletátruházás fogalma. (1912 jan. 25. 1911. G. 426. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint az alperes a férjének üzletében lefoglalt árúkat és berendezést az árverésen megvette, az ingókat nyomban az alperes anyjának, özv. K. S.-nénak eladta, utóbbi pedig azokat alperesnek ajándékozta; az árúk és berendezési tárgyak az árverés után is a végrehajtást szenvedő üzlethelyiségében maradtak s alperes ott ugyanazon árúkkal és berendezéssel saját neve alatt tovább folytatja az üzletet. A felebbezési bíróság az üzletnek ily módon történt megszerzését az 1908 : LVII. t.-cz. rendelkezése alá eső üzletátruházásnak tekintette s ez alapon kötelezte az alperest az üzletet terhelő kereseti követelés megfizetésére. Alperes felhozta, hogy az idézett törvény rendelkezései csak oly esetben teszik az üzlet átvevőjét az előbbi üzlettulajdonos tartozásáért felelőssé, ha az átvevő az üzletet a tulajdonostól szerződés útján szerzi meg, tehát az elárverezett üzleti vagyonnak harmadik személytől történt megszerzése nem vonható az említett törvényes rendelkezések alá. Azonban az árúk és berendezés megszerzésének módja nem lehet egyedül döntő abban a kérdésben, hogy forog-e fenn üzletátruházás vagy nem. Ugyanis az üzletátruházás fogalmához az árúraktár és berendezés megszerzése nem kivántatik feltétlenül, hanem e nélkül is megállapítható — az eset körülményei szerint — az üzletátruházás fennforgása, ha az üzlettel járó oly jogok és előnyök engedtetnek át, melyektől az üzlet folytatásának lehetősége függ. Azt pedig a felebbezési bíróság helyesen fejtette ki, hogy az üzlethelyiség megszerzése az átvevőre nézve ép oly fontos érdek lehet, mint az árúraktár és a berendezés átvétele, de mindazonáltal nagyobb előnynyel járhat a vevőkör megszerzése, mely az üzlet forgalmát és fennállását biztosítja. Annak az ellenvetésnek, hogy alperes az üzlethelyiség bérlete iránt a háztulajdonossal szerződött, nincs döntő jelentősége, mert természetes, hogy alperesnek, mint az üzlet új tulajdonosának kellett vállalni a bérletből folyó kötelezettségeket a háztulajdonossal szemben, de alperes a bérleményhez csak úgy jut-