Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. törvényes képviselője pedig a tényállás szerint a megelőző perbeli cselekményeket jóvá nem hagyta s az eljárás folytatását nem kívánta. A felebbezési biróság tehát a S. E. T. 8. §-ában, a 27. §. 4. pontjában és utolsó előtti bekezdésében valamint a 165. §. 3. pontjában foglalt perjogi szabályok helyes alkamazásával járt el, midőn a viszonkeresetre vonatkozó elsőbirói rendelkezés feloldása melleit a viszonkereset tárgyában az eljárást megszüntette. A megtámadott Ítélet érdembeli részét illetőleg: a felebbezési biróság a D) alatt csatolt alapszabályok helyes értelmezésével mondotta ki, hogy azoknak rendelkezései alapján nincs joga alperesnek a felperes fizetéséből a nyugdíjalapra levont összegeket a szolgálati szerződés felbontása után visszatartani. Helyes az a döntés, mert a nyugdíjjogosultság elérése előtt kilépett felperes fizetéséből levont részleteket az alperes ellenszolgáltatás nélkül csak külön kikötés alapján tarthatná meg, mihez képest nem elég arra hivatkoznia, hogy az alapszabályok nem rendelik a levont összegek kiszolgáltatását oly esetben, ha az alkalmazott a szolgálati viszonyt felmodás által megszünteti, hanem a kérdéses összegek megtartásához alperesnek csak akkor volna joga, ha ez az alapszabályokban, vagy külön megegyezés értelmében kifejezetten kiköttetett volna. Ilyen kikötést pedig az alapszabályok felmondás esetére nem tartalmaznak. A ál. §. felsorol ugyan egyes eseteket, midőn a nyugdíjalapra teljesített befizetések a szolgálati viszony megszűntekor az alkalmazottnak visszatérítendők, s ezek közt az esetek közt a felmondás esete nem említtetik. Azonban a 21. §. említett rendelkezéséből nem következik, hogy a befizetett összegeket alperes társaság a fel nem említett esetekben megtarthatja, mert arról, hogy a nyugdíjalap tagjai mely esetekben vesztik el a nyugdíjalappal szemben igényüket, az alapszabályok 34. §-a tüzetesen intézkedik s ez a szakasz kifejezetten hivatkozik a 21. §-ban említett visszatérítési igényre, tehát a nyugdíjalapra levont részletek iránti igény elvesztésének esetét is meghatározza, de ezek közt a felmondás esete nem fordul elő. A mi az alperesnek a kereseti követelésbe beszámított kölcsön követelését illeti, felperes a kölcsön összegeket az irányadó tényállás szerint oly kikötéssel kapta, hogy azok a felperes fizetéséből fognak részletekben levonatni. Továbbá tényállásként meg-