Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. itélőtáb/a. 13 felek az eljárást törvényes jogorvoslattal megtámadják, de jog­orvoslat hiányában az eljárás oly értelemben válik jogerőssé, a mint annak eredménye a jegyzőkönyvben feltüntettetett. A szóban forgó esetben pedig a kiküldött az árverési jegyző­könyvben nem tüntette fel, hogy a kérdéses csűr nem bocsát­tatott árverés alá, ily körülmények közt tehát az említett felépít­mény az 1881 : LX. t.-cz. 149. §-a értelmében az ingatlannal együtt eladottnak tekintendő, mivel az a meg nem támadott tényállás szerint állagának sérelme nélkül az ingatlantól elválasztható nem volt. Az árverés alapján keletkezett jogviszonyok megítélésénél az a körülmény sem játszik szerepet, hogy az eladott ingatlanon két pajta állott, az árverési jegyzőkönyvben pedig «rét és pajta» van megjelölve, tehát nem két, hanem csak egy pajta említtetett fel: mert az idézett szakasz értelmében az ott említett minden tar­tozékra kiterjed az árverés, tehát az ingatlannal azok a tarto­zékok is eladottaknak tekintendők, melyek az árverési jegyző­könyvben külön felemlítve nincsenek. Hogy tehát az idézett szakasz rendelkezése alá eső valamely tartozék kivétetnék az árverés alól, ennek a körülménynek a jegyzőkönyvben kifejezetten fel kell említtetnie. Ezek szerint a biztosított tárgyra vonatkozó tulajdonjog az esemény bekövetke­zése előtt átment a vevőkre, s ezzel megszűnt az alperes kár­talanítási kötelezettsége. 9. Fizetés más helyett. Megbízás nélküli ügyvitel. Tar­tozatlan fizetés. Jogtalan gazdagodás. (1911 szept. 28. G. 53. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság azon az alapon kötelezte az alperes biztosító társaságot a kereseti összeg meg­fizetésére, mert az által, hogy felperes biztosító társaság a bizto­sítottnak kárát tévedésből megtérítette, noha a felperes és a bizto­sított közt a biztosítási szerződés hatályban nem volt, alperes társaság, melylyel szemben a biztosítási ügylet az esemény bekö­vetkezésekor érvényben volt, a kártalanítási kötelezettség alól szabadult. A felebbezési bíróság a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó jogszabályokat alkalmazta a peres kérdésre. Jogi állás-

Next

/
Thumbnails
Contents