Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

DIV Rendszeres tárgymutató. Kendelkezésre bocsátás árú hiánya miatt. N. 508. 421. Gép minőségi hiánya miatt kifogás. B. 47. 71. Deszkaárú rendelkezésre bocsátása méretbeli különbözet miatt. K. 501. 411. Rendelkezésre bocsátás időpontja. K. 501. 411. Kályha rendelkezésre bocsátása a fűtési idény beálltával. D. 369. 297. Nincs helye a rendelkezésre bocsátásnak oly minőségi hiány miatt, a melyet a vevő az ügylet megkötésekor ismert. D. 341. 279. Rendelkezésre bocsátástól elállottnak tekintendő a vevő, ha az árúval utóbb rendelkezik. R. 190, 171. Ha a vevő a szállítási határidő után huzamosabb idő múlva sem nyilatkozik s az eladó sem szállít, úgy ez arra mutat, hogy mindkét fél elállott az ügylettől, tehát az eladó sem követelheti azután, hogy a vevő az árút átvegye. R. 95. 122. Eladó jogai a vevő fizetési késedelme esetében. N. 773. 661. Az eladó részéről a késedelmes vevő ellen érvényesíthető kártérítés (K. T. 351., 352. §§.) feltételei. D. 327. 264. A K. T. 447. §. értelmében történt árverés csak akkor hatályos, ha az eladó rendes kereskedői gondossággal eljárva, az árverést oly időben hirdeti meg, a mely rendes körülmények között a késedelmes fél jogának megóvására alkalmasnak látszik. D. 375. 301. A késedelmes vevő rovására történtnek csak az olyan árverés tekinthető, melynél az eladó a rendes kereskedő gondosságával jár el és az árverést oly módon teszi közzé, a mi rendes körülmények között a késedelmes vevő érdekének megóvására alkalmasnak látszik. Sz. 971. 797. Az árverés, ha meghirdetve, közzétéve nem volt, csak az esetben pótolja a szabadkézből való eladást, ha megállapíttatik, hogy a tengerinek a teljesítés helyén és idejében mi volt a piaczi ára és hogy az árverésen elért vételár annak megfelel. Sz. 971. 798. Hatósági személynek csupán tanú minőségben való jelenléte mellett megtartott árverés hites személy közbenjöttével történt árverésnek nem tekinthető. D. 375. 301. Az eladó az árút szabadkézből is eladhatja akkor, ha az árúnak tőzsdei vagy piaczi ára van. D. 375. 302. A piaczi vagy tőzsdei árral nem biró árúnak egyébként kinyomozható forgalmi értéke, meg a szerződéses vételár közti különbözet egymagában is alapját és mértékét adhatja a vevő kárkövelelésének. P. 825. 704. A vevő az olyan árút, a melynek tőzsdei vagy piaczi ára nincs, csakis hiteles személy közbenjöttével adhatja el olyan jogi hatálylyal, hogy az eladás az eladó rovására eszközöltnek tekintessék. D. 409. 325. Tőzsdei és piaczi ára csak egészséges árúnak van, mig a hibás árú és így a dohos köles is piaczi árral nem bir. R. 409. 325. A vevő jogai az eladó szállítási késedelme esetében. B. 109. 129. Dohos köles nem olyan romlásnak indult árú, a melynek további megőrzése az árú minőségét veszélyeztetné. D. 409. 325.