Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Rendszeres tárgymutató. LXXXI ok nélkül nem követeli, vagy fel nem veszi, a kötelezett léi az évekről felszaporodott járandóságnak aránytalan megterheltetéssd járó utólagos és egyszerre leendő kiszolgáltatására nem kötelezhető. Gy. 427. 874. Az elismerés csak abban az esetben önálló jogalap, ha a felek szerződéses megállapodásában nyilvánul meg akként, hogy elismerési szerződés jön létre egyezség alapján vagy különböző tartozások összeszámolásának eredményeként. M. 702. 696. Ha az adós a számlát átvévén, azt hosszabb ideig nem kifogásolja, sőt hitelezőjével továbbra is üzleti összeköttetésben marad, a számla egyes tételei és összege elismertnek tekintendők. Sz. 1011. 902. Az összeszámolásból külsőleg önálló jogi igény következik ugyan, de ha az összeszámolásnál tévedés vagy megtévesztés történt, mindkét szerződő léi az eredeti jogviszonyra visszamehet és a tartozás elismerésének részben vagy egészben joghatály nélkülinek kimondását követelheti. Ko. 657. 599. A tartozás összeszámolása s a tartozásnak ilyen alapon való elismerése a feleknek a régi kötelemből eredő jogait és kötelezettségeit szabatosan megállapító jogügylet. Ko. 657. 601. Elszámolás megtámadása. B. 86. 129. Fizetés váltóadással. B. 59. 108. Váltó fizetésül adása az eredeti köztörvényi kötelezettséget újítás folytán megszünteti. D. 372. 328. Váltó fizetésül adása csak akkor eredményezi az alapkövetelés megszűntét, ha a váltó beváltatik. B. 245. 224. A hitelező, ki a váltót vagy bármely adóslevelet csak fizetés után tartozik kiadni, követelését a váltóra való tekintet nélkül köztörvényi alapon érvényesítheti. B. 245. 224. Erőhatalom az a külső esemény, mely kellő gondosság mellett emberi erővel elhárítható nem volt. T. 1050. 989. Erőhatalom fogalma alá csak véletlen, előre nem látható vagy legalább a felek által előre nem látott, emberi rendes erő által le nem győzhető esemény vonható. M. 689. 677. Erőhatalom kérdése. P. 792. 783. .,' .y.,V/x 5 i b) Az adásveués. a) Ingatlan dolog adásvétele. Az oly jogügylet, a melyet az abban résztvett felek leglényegesebb alkotó elemeiben nyomban megvalósítanak, élők közt létrejött szerződésnek tekintendő, még pedig ingatlanra vonatkozó átruházás esetében még akkor is, ha. a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezése az átruházó haláláig elhalasztatik. K. 606. 519. Adásvételt az eladóra idegen ingatlanra is lehet kötni. M. 726. 715. Térfi: ítélőtáblai határozatok. XV. f