Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Rendszeres tárgym ittató. LXXVII Ha a nem egyetemlegesen marasztalt alperesek egyike az Ítélet jogerőre emelkedése előtt óvatosságból biztosítékul az egész követelési összeget helyezi birói letétbe, az ítélet jogerőre emelkedése után a saját marasztalását meghaladt összeg visszautalását igényelni jogosult. K. 614. 525. Az az adóstárs, ki az egész adósságot a magáéból fizette ki, jogosítva van adóstársától megtérítést követelni, még pedig a közöttük fennálló különös jogviszony tartalma szerint. Ko. 635. 559. Adóstárs megtérítési kötelezettsége. Optk. 1347. és 896. §§. Ko. 635. 559. ft) A szerződések általában. L. a Kereskedelmi jog a. is. A szerződő felek között a szerződés törvényt szab. K. 552. 485. A szerződő felek között a szerződés tárgyára vonatkozó jogviszonyokat, tehát úgy a jogokat, mint a kötelezettségeket, a szerződés szabályozza. N. 741. 725. Szerződések értelmezésénél nem az egyes pontok külön-külön a mérvadók, hanem a szerződésnek az össztartalma s az egyes pontoknak egybevetett értelme. K. 520. 459. Ingyenes ügyleteknél a magyarázatnak arra kell törekedni, hogy a szolgáltató félre kétség esetében az envhébb felfogás érvényesüljön. Ko. 647. 581. Szerződés értelmezése. Gy. 413. 361. Szerződési viszonyokban mindenki a másik felet csak a saját felelősségére hagyhatja a maga szándékáról felvilágosítatlanul. P. 803. 800. A mikor a szerződő felek egyike elhallgat olyan lényeges körülményeket, a melynek a dolog természete szerint a szerződés feltételeinek megállapításánál olyannyira lényeges szerepe van, hogy annak ismeretében a másik fél a szerződést vagy meg sem köti, vagy pedig más feltételekkel megy bele ennek megkötésébe, a rosszhiszemű felet teljes felelősség terheli abban a tekimétben, hogy szerződő társa mindazokért a hátrányokért kártalanítlassék, a melyek őt az akaratelhatározását irányító körülmények elhallgatása folytán érték. D. 333. 300. Kétoldalú terhes szerződés alapján az egyik szerződő fél csak úgy követelhet a másiktól teljesítést, ha ő maga a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tesz. N. 766. 765. A szerződő felet az a feltevés, hogy ellenfele a szerződéssel biztosított jogával élni nem fog. nem jogosítja fel szerződési kötelezettségének elmulasztására. D. 402. 349. Szolgáltatás nem teljesítése vagy hiányos teljesítése miatt valamely ügylet hatálytalanítását csak az a szerződő íél kívánhatja, a kinek javára köttetett ki az a szolgáltatás, a mely épen nem, vagy csak hiányosan teljesíttetett. B. 134. 158. A szerződés nem teljesítése rendszerint csak a teljesítésnek és