Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

XXXVIII Rendszeres tárgymutató. A joggyakorlat a perújítást a marasztalt félnek az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítéletekkel szemben is megengedi. B. 202. 226. A perújítás megengedhetősége szempontjából, ha a kérelmező új bizonyítékra hivatkozik, csupán az szükséges, hogy a bizonyíték lényegileg a per tárgyára tartozzék, vagyis az alapperben valónak elfogadott tényállással szemben a jogi döntésre befolyással biró tényállás megállapítására vezethessen: ellenben az, hogy az új bizonyíték az alapperben már felhozott vagy fel nem hozott tényállításra vonatkozik-e,, különbséget nem tesz. B. 202. 225. A 10 évi határidő minden esetben az alapperbeli Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó és kiterjesztő magyarázattal meg nem hosz szabbítható, a 10 év tehát a 72. §. 2. pontja esetében is az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó. Ko. 659. 577. A perújítás sikerre csak akkor vezethet, ha a tényállásban beállott változás zárja ki az alapperbeli döntés jogi helyességét és fenntartását. B. 93. 156. Az előzően folyamatba tett perújítások a S. E. 52. § a alapján megszűnvén, úgy tekintendők, mintha folyamatba nem is tétettek volna s így azok a jelenlegi perújítások megengedhetőségének akadályául nem szolgálhatnak. B. 259. 262. Újított perben az újítás idejében fennálló eljárási szabályok irányadók. B. 57. 113. A perújító fél a hatályon kívül helyezett határozat alapján fizetett összegnek visszafizetését az újított perben követelheti. Po. 928. 812. Perújítás esetében az alapperbeli alperes a keresettel szemben összes követeléseit és ellenköveteléseit, akár beszámítás, akár viszontkereset útján érvényesítheti. B. 85. 151. A felek a íelebbezési bíróság előtt oly bizonyítékokra is hivatkozhatnak, a melyeket az első bíróságnál fel nem hoztak és ezen általános szabály alól a törvénv a perújítás esetére sem tesz kivételt. Gy. 549. 480. Marasztaló ítélettel végződött tartási perben a perújítás csak arra terjedhet ki, hogy az alapperbeli marasztaló itélet a jövőben lejárandó tartásdíjrészleiek tekintetéből helyeztessék hatályon kívül. P. 821. 747. Az alapperbeli felperesnek oly esetben, midőn az alperes ellenkövetelést egyáltalában nem érvényesít, nincs ahhoz joga, hogy az alapperbeli kereseti kérelmen túlterjeszkedve — az ott nem érvényesített igényeket és követeléseket az újított perben önállóan érvényesíthesse. B. 85. 151. Ha a perújítás az alapperbeli itélet megváltoztatását nem eredményezi, csak az alapperbeli itélet hatályban tartásával, nem pedig új marasztalással kell határozni. Gy. 513. 460. Az előperben vesztes fél ugyanazt a tárgyat más jogalapon új perrel, perújítás nélkül követelheti. M. 711. 637. Perújítás és új kereset. B. 324. 316. K. 601. 519. Hivatalból nem észlelhető az, hogy a fél nem perújítási, hanem