Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)
Budapesti kit: ítélőtábla. szolgáltatások és ellenszolgáltatások teljesítése és elfogadása által a szerződést tovább is fenntartják, ezzel a korábbi mulasztások szerződésbontó hatálya elenyészik. De ha alperesnek az említett előzmények után jogában is állott volna a szerződés fenntartását attól tenni függővé, hogy felperes régebbi tartozását záros határidő alatt fizesse meg, alperes elállása akkor sem volt jogos: mert D) alatti felszólító levelében meg sem jelölte, hogy mennyi a követelése s hogy az árú szállítási elismervények, melyek visszaadása ellenében a fizetésnek történnie kellett, hol vannak? tehát a fizetés kinél teljesítendő'? Felperes pedig fizetési készségének kijelentése mellett már a D) alatti felhívás vételét követő napon kérdést intézett a jelzett irányban alpereshez, de utóbbi G) alatti válaszában sem jelölte meg a követelés összegét, hanem egyenesen kihordójához utasította fizetés végett a felperest, ki a tartozást a tej kihordójának 1904. évi szeptember hó 29-én ki is egyenlítette. Arra pedig nincs adat a perben, hogy a kihordó a számlák bemutatása mellett már a mondott időpontnál előbb jelentkezett volna a vételár hátralék átvétele végett. Az a körülmény sem jogosította fel a szerződés felbontására az alperest, hogy felperes az 1904. évi szeptember hó 16—20 napjain szállított tej árát nem fizette meg: mert ennek oka az volt, hogy alperes a tej árát szerződésellenesen felemelte s a most említett szállítmányokért már a szerződési árnál magasabb árt követelt. Ennek az árnak megfizetését tehát felperes jogosan tagadta meg, a szerződési ár fizetésére való készséget pedig, az irányadó tényállás szerint kijelentette és ezt a 47., 57., 67. és 77. alatt csatolt számlákon meg is jegyezte, oly jogszabály pedig nincs, mely abban az esetben, ha az egyik szerződő fél a másik féltől szerződésellenesen többet követel, mint a mi őt megilletné, a jogaiban sértett felett arra kötelezni, hogy a követelésből jogosnak elismert összeget birói letétbe helyezze. De alperes a szerződés felbontásánál annak, hogy a felperes az 1904. évi szeptember hó 16—20. napján szállított árú vételárt nem fizette meg, jelentőséget nem is tulajdonított, mert az 1904. évi szeptember hó 17. napján kelt D) alatti levelében ezt a vételárt nem is követelte, hanem a régebbi hátralék megfizetésére szólította fel a felperest, s ennek nem fizetése miatt kivánt a szerződéstől elállani és az 1904. évi szeptember hó 22-én kelt G'J. alatti levelében is csak a régibb hátralékra utalt. Minthogy pedig az a fél, ki a
