Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIII. kötet 1908-1909 (Budapest, 1911)

Rendszeres tárgymutató. cxxv Építési rajzoló azonnal elbocsátható, ha egész munkanapon iga­zolatlanul szünetel. 1$. 82. 148. Az alkalmazón részéről a főnökkel üzleti összeköttetésben állók­tól provízió szedése megállapítja a bizalommal való visszaélést. Po. 890. 792. Üzleti titok védelme. B 04. 127. A szoliíálaladó azért a kárért, melyet alkalmazottja a felmondást megelőző időben kötelességének vétkes megszegésével okozott s a melyről a szolgálatadó a szolgálat felmondásakor már tudomással bírt, alkalmazottját felelősségre csak akkor vonhatja, ha a felmondás­kor kártériléshez \aló igényét fentartolta. Po. 1)04. 799. A szerződéstol visszalépés esetére járó kártérítés meghatározá­sában a természetbeni járandóságot is figyelembe kell venni. N. 759. 689. Az. hogy a segéd a felmondási idő alatt máshol alkalmazást nyert, a munkaadó fizetési kötelezettségét nem érinti. Gy. 551. 481. Felmondási időre járó illetmény az elbocsátással esedékes lévén, abba nem számítható be a felmondási idő alatt másutt szerzett jöve­delem. B. 340. 332. A műépítész, a ki építési tervek készítésével és azok keresztül­vitelének ellenőrzésével foglalkozik, iparosnak nem tekinthető. B. 82. 148. Vasútépítésnél alkalmazott munkásokra nézve nem az 1884 : XVII. t.-cz., hanem az 1899 :XLI. t,-cz.-nek a rendelkezései az irányadók. K. 04O. 543. Munkabéri szerződésből származó kérdések elbírálása előzetesen az iparhalósághoz utasítva nincs. N. 722 701. Gyógvfürdőbeli alkalmazott szolgálati viszonya nem a cselédtör­vény, hanem az ipartörvény szerint bírálandó meg. N. 759. 689. Hogy felperes a megállapított készpénzfizetés és természetbeli járandóságon felül még aránylagos jutalékban való részesülés mellett is volt alkalmazva, a szolgálati viszonv természetén nem változtat. Gy. 510. 461. Műszaki teendőkre alkalmazott okleveles vegyész sem nem ipa­ros, sem nem kereskedősegéd. B. 253. 258. Az iparhatósági és a birói eljárás viszonya. B. 2. 4. Iparhatósági határozat ellen a bírósághoz vitelre megszabott határidő kezdőpontja. M. 715. 644. A miatt, hogy az iparhatóság az érdemi dönlést megtagadta, a felperes a birói útról el nem zárható. B. 288. 277. Nincs szükség arra, hogy a biroság ítéletében az iparhatósági határozat hatályon kívül helyezését kifejezetten kimondja, de ennek kimondása nem szolgálhat okul az ítélet megsemmisítésére. N. 779. 705. Iparhalósági határozat hatályosságának kérdése a perben részt nem vett hitelezőkkel szemben. B. 2. 4. Cséplési szerződésre az ipartörvénvnek per analosiam alkalmazása. B. 07. 135.

Next

/
Thumbnails
Contents