Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. Szerződés megszűntére alapított s az előbbi állapot helyreállítására irányuló kereset az összes erdekeltek perben nem állása miatt érdemben el nem bírálható. Gy. 400. 412. A beszámílhatóságnak kelléke az is, hogv a kölcsönös követelések már lejártak. Sz. 943. 823. Megfelelő összegű kárkövetelés esetén alperes ezt az ellenkövetését a kölcsöntartozásba beszámítás útján, a felvett pénzösszeg biztosítéki jellege mellett pedig annak egyszerű megtartásával érvényesítheti. P. 786. 688. Beszámítása kártérítési követelésnek az alkalmazott fizetésébe. Po. 858. 745. Beszámítása kölcsönnek az alkalmazott lefoglalt fizetésével szemben. Po. 851, 739. Vevő a zálogos hitelező előtt az eladó tulajdonos ellenében fennállott követelését csak akkor számíthatja be, ha a hitelező ebbe beleegyezett, vagy pedig, ha az eladáshoz zálogjogának fenntartása nélkül járult hozzá. T. 1010. 867. A ki az elszámolásra jogosított, arra is jogosítottnak tekintendő, hogy a másik fél követelését elismerve, azt az ellenkövetelésbe való beszámítással, avagy mindakét követelés kölcsönös elejtésével, az ily— ként szemben álló követeléseket kiegyenlítetteknek jelentse ki. T. 980. 854. Beszámítás. B. 64. 106. Sz. 809. 761. A jogról való lemondáshoz kifejezett akaratnyilvánítás szükséges vagy ha a joglemondás más tényekből vont következtetés útján állapítandó mes, ezeknek a lényeknek a lemondási szándék fennforgása iránt semmi kétséget sem szabad fennhagyni N. 657. 591. «Vigye el az ördög az egészet, örülök, hogy a pénzemet megkapom)) kijelentés sem elállást, sem a kártérítésről lemondást nem fejez ki. K. 478. 432. Oly nyilatkozatból, hogy a hitelező «a pénzt nem kérte», elengedést nem lehet következtetni. B. 116. 167. Követelés peren kívüli bizonyítására irányuló felhívás nem teljesítése jogvesztéssel nem jár. B. 65. 108. Hogy felperes előbbi perben kárát csak részben érvényesítette, joglemondásnak tekinteni nem lehet. B. 246. 241. Joglemondás kiterjesztőleg nem magyarázható. Gy. 411. 382. .Inglemondás hatályát veszti s a jog ismét feléled, ha az a személy, a kinek javára a lemondás történt, utóbb az illető jogból folyó teljesítési kötelezettséget önként elvállalja, s a lemondás hatályát maga megszünteti. K. 523. 459. Oly nyilatkozat, mely joglemondást foglal magában, sikerrel megtámadható, ha oly kényszerhelyzet nyomása alatt történt, mely kényszerhelyzet éppen a teljesítésnek a kötelezett részéről megtagadása folytán állott elő, de az esetben is. ha okszerűen feltehető, hogy az összes lényeges körülmények ismerete és józan megfontolása mellett a nyilatkozat meg nem tétetett volna. B. 257. 247.