Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LXVI Rendszeres tárgymutató. ((Nyomorék)) kifejezés alatt a köznapi használatban olyan testi hiba értendő, a mely az egyes testrészeknek a rendestől eltérő, habár külsőleg nem is észrevehető állapotában nyilvánul és a testi hibában szenvedő egyén vagy teljesen munkaképtelen, vagy munkaképessége csökkent. Sz. 949.' 826. Munkást a munkaközben ért balesetből folyó kártérítési igény munkástársa ellenében. P. 746. 664. L. alább Veszélyes üzem a. is. Veszélyes üzem. Testi épségre veszéllyel járó gép alkalmazásával folytatott valamely üzem vállalkozója a vállalat üzeménél előforduló károkért vétkességre való tekintet nélkül felelős, ha csak nem bizonyítja, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgáltatott okot. Sz. 952. 828. Veszélyes üzemekből eredő kár megtérítésére a károkozás vétkesség nélkül is elég. B. 316. 285. Veszélyes üzem folytatójának felelőssége véletlen kárért. B. 35. 59. A veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályok alkalmazásánál nem döntő az, hogy a baleset az üzemnél alkalmazottat éri-e vagy oly harmadik személyt, ki az üzem természeténél és rendeltetésénél fogva a vele járó veszélyeknek ki van téve. B. 99. 157. Az a jogszabály, a mely szerint az, a ki olyan ipart folytat, mely természeténél fogva harmadik személyekre nézve különös veszélylyel jár, gondatlanság és mulasztás nélkül is minden kárért felelős, a mely ezen veszélyből származik, csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha az iparüzem nem annak érdekében folytattatik, a kinek a kár okoztatott, hanem folytattatik az iparűző saját érdekében, a hol tehát a kárveszély, mint az üzleti koczkázat eredménye jelentkezik. D. 391. 353. A munkaadó veszélyes üzemnél sem felel a balesetért, ha az magának a megsérült munkásnak hibájára és gondatlanságára vezethető vissza. B. 115. 166. 155. 189. Oly joggyakorlat ki nem fejlődött, melynél fogva a veszélyes üzem folytatója nem csupán a személyeknek okozott balesetekért, hanem az ingó dolgokban bekövetkezett károkért is felelősséggel tartoznék. B. 35. 60. Veszélyes üzem. B. 204. 216. Az automobil veszélyes üzem. B. 55. 89. Azok, kik veszélyes üzemet folytatnak általában — tehát a vasút is — úgy az 1874: XVIII. t.-cz. 1. §-ában említett, valamint a dolgokban okozott károkért, melyek az üzem veszélyéből eredtek, felelősek, kivéve ha a kár elkerülhetetlen véletlen folytán, vagy egy harmadik személvnek, vagv magának a károsultnak terhére eső vétség folytán állt be." B. 67. 113. Az 1874: XVIII. t.-cz. 11. §-a kizárja, hogy a törvény intézkedése a személyeken bekövetkezett halál, vagy testi sérülés által okozott károkon kívül egyéb károkra nézve is alkalmaztassék. B. 180. 203.