Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LXII Hendszeres tárgymutató. Közös kártérítés. L. az előbbi cz. a. is. A kár megosztandó, ha azt mindkét fél gondatlansága idézte elő. B. 97. 155. Ha a károsított részéróli vétek is fordul elő: akkor ezt a kárt a károsítóval aránylag szenvedi és pedig az arány meg nem határozhatása esetén egyenlő részben. Ko. 583. 518. Egyetemleges kártérítés esetében a kötelezettek valamennyije perbevonandó. Gy. 443. 401. Szerződésszegés. Kétoldalú szerződéstől időelőtt történt egyoldalú elállás esetére a vétlen fél a szerződés tartamára kártalanítási követelhet. K. 478. 432. Szerződésszegés következtében előállott vagyoni hátrány a kártérítésre való jognak egyik alapfeltétele. N. 665. 597. A szerződésszerű fél a másik félnek csakis az oly hátrányért felelős, mely ez utóbbi vagyoni viszonyaiban a szerződésellenes cselekmény vagy mulasztás következményekép tényleg beállolt, illetve kétségtelenül be fog állani. B. 233. 234. Abba a vagyoni állapotba juttatást lehet követelni szerződésszegés alapján, a melybe a fél a kötelezettségnek kellő teljesítése mellett jutott volna. P.' 786. 687. Nincsen sem tételes törvénybe foglalt, sem állandó birói gyakorlat által elfogadott oly jogszabály, mely ennek a kérdésnek eldöntésénél kizárná annak figyelembe vételét, hogy a szerződésszegésre hivatkozó fél azt az előnyt, melytől elesett, elérhette volna az által, hogy a jogügylet tárgyaival hasonnemű dolog vagy szolgáltatás iránt más személlyel szerződik. B. 267. 254. A törvényes képviselő felelőssége a szerződés megszegéseért. B. 73. 126. Kártérítés váltónak megállapodás ellenére időelőtti pörlése alapján. Po. 847. 737. Kártérítés elárusító ellen üzletnek zárva tartása miatt. Po. 825. 722. Kártérítés büntetendő cselekmény és büntető feljelentés alapján. Az, a ki másnak testi épségében vagy egészségében sérelmet okoz, a sérült kárát megtéríteni tartozik. K. 486. 437. Halált okozó sértés vagy emberölés esetében tartás czímén kártérítést csak azok a személyek követelhetnek, kiket eltartani az, ki életét vesztette, törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles volt. B. 156. 189. Testi sértés (lórúgás következtében) által okozott kár esetében a kártérítésre kötelezettnek felelősséae a gvóeyítás esélyeire is kiterjed B. 143. 181.