Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LX Rendszeres tárgymutató. A jogviszony az azon kívül álló személy akarata szerint is, szabályozható kötelezően. K. 523. 459. A jogtalanul eljáró fél a jogtalan eljárásból követelést nem származtathat. B. 1. 1. Az összeszámolás csak a feleknek erre irányuló akarata esetében új jogalap. M. 629. 566. Egyezségi ajánlat egymagában jogelismerésnek nem minősíthető. M. 598. 534. Ideiglenes szerződés. K. 555. 480. P) Kártérítés. A kártérítés alapja. Kár alatt értjük azt a hátrányt, mely valakinek vagyonjogi kőiében valamely tény be- vagy be- nem következésével kapcsolatosan áll elő. B. 313. 283. Kár nem létezése esetében megtérítéshez való jog nem keletkezhetik. Ko. 587. 520. Az a tény vagy mulasztás, melyre kártérítési igény alapíttatik, az igénylő vagyoni érdekére gyakorolt összhatásában bírálandó el, vagyis az okozott hátrányok és előnyök egyaránt figyelembe veendők. Amennyiben tehát az előnyök a hátrányokat kiegyenlítik, kár fenn nem forog. B. 313. 283. Megtérítendő kárnak az a vagyoni hátrány minősül, mely valakire másnak jogi felelősség alá vonható cselekményével vagy mulasztásával oki összefüggésben hárul. B. 267. 254. Kártérítési kötelezettség csak oly cselekvésből vagy mulasztásból keletkezik, mely a felmerült kárral okozati összefüggésbe hozható. B. 137. 178. Abból a tényállásból, hogy a felperes rendes foglalkozásában akadályozva volt, ez okból segítő munkaerőre volt szüksége, az okozati összefüggés a kárt okozó tény és a fenforgó. károsodás közölt is fennáll. Sz. 864. 754. Oki összefüggés, mint a kártérítés alapja. P. 737. 658. A ki jogával jogszerű korlátok között él, az abból másra háruló kárért kártérítéssel nem tartozik. M. 599. 536. A ki a jogszerű korlátokat áthágja, ebből folvólag kártérítéssel tartozik. M. 599. 536. A jogos igény kielégítésére használt tilos önsegély annak a javára, a ki ellen alkalmazták, nem a tilalmasán szerzett kielégítés visszakövetelésére, hanem csupán az esetleges kárnak megtérítésére alapít meg kereseti jogot. P. 791. 697. Mindenki felelős azon kárért, melyet másnak jogellenes cselekménye, vagy mulasztása által szándékosan, vagv gondatlanságból okozott.'B. 746. 664. Po. 819. 719. 847. 739.