Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

LI1 Rendszeres tárgymutató. Ez az elévülési idő a joggyakorlatban megállapított szabály szerint az ajándékozó örökhagyó halála napjával veszi kezdetét. IVL 619. 560. Az 1881: XXXIII. t.-cz. 40. §-ának az elévülést szabályozó rendelkezése csak a szelvény tulajdonosa és a kir. kincstár közötti jogviszonyra nyerhet alkalmazást. B. 83. 146. Az 1883:XLIV. t.-cz. 90. ^-ában meghatározott ötévi idő elévülési idő nem terjed ki arra az esetre, a midőn a még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizeti ki. D. 371. 342. Kamatelévülés. B. 45. 74. Az adós által kezdeményezett egyezkedési tárgyalások folyama alatt a hitelezőre nézve az elévülés meg nem kezdődik s a megkezdett elévülés nyugszik. B. 51. 84 Az elévülés félbeszakítása. B. 45. 74. N. 659. 593. Az elévülési határidőt csak a kereset megindítása vagy az elismerés szakítja meg. D. 382. 349. Az elévülés félbeszakítása elismerés, perbehívás által. M. 598. 533. Az elévülés félbeszakításának hatálya csak addig tarthat, a míg az a per, melyben a perbehívás történt, folyamatban van. M.598. 534. Elévülés a kereskedelmi jogban 1. Kereskedelmi jog a. g) Az ítélet jogereje és hatálya (res iudicata). ítélt dologra sikerrel csak akkor lehet hivatkozni, ha vagy a keresetbe vett igény a már elbirálttal azonos, vagy ha a mindkét perben azonos tényalapon érvényesített az a jog, a melyből felperes további igényt származtat, nem létezőnek mondatott ki, mely esetben a joggal kapcsolatos igény a maga egészében elutasítottnak tekintendő, B. 246. 241. Az itéltségi kifogás sikeres érvényesítésének a feltétele az, hogy ugyanazon a jogalapon támasztott ugyan a fölött az igény fölött mondatott légyen a korábbi perben is Ítélet. P. 754. 668. A felek közt vitás jogviszonyt csakis az annak elbírálására törvényes hatáskörrel felruházott bíróság vagy hatóság határozata szabályozhatja itélt dolog erejével. B. 317. 286. Az ügy az illetéktelenül eljárt hatóság véghatározatával itélt dologgá nem válik. Gy. 414. 385. Ugyanazon jogviszony és jogi tények esetében más időre követelt bér iránti perben itélt dolog kifogásának nincs helye, Ko. 575.512. A felperes ugyanarra az idényre eső későbben lejárt részleteket perelt, nyilvánvaló, hogy a fizetési kötelezettség jogi alapja itélt dolog és az alperes csakis oly kifogásokat érvényesíthetne, a melyek kizárólag a későbbi részletekre vonatkozván, ezekre nézve fizetési kötelezettségét kizárnák, vagy megszüntetnék. B. 178. 202. Nemcsak a keresetileg érvényesített jog, hanem annak elválaszthatatlan előkérdése is jogerőre emelkedhetik. Ko. 569. 508.