Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. LXIX alatt idegen férfival a vele nemzett gyermek tartására szerződés kötése P. 761. 671. A házasságon kívüli együttélésből, mint erkölcstelen viszonyból a felek egymás irányában követelést nem támaszthatnak: a közös háztartás ezéljára teljesített munka díja czímen sem. D. 374. 345. K 531. 466. M. 622. 561. Az olyan ügylet, a melynél fogva valaki másnak azért, hogy vadházassági viszonyt létesítsen, vagy a létesítettben maradjon — vagyoni előnyt juttat — közerkölcsiségbe ütközik, M. 640. 575. Bordélyház átruházására vonatkozó szerződésből birói úton érvényesíthető kötelem nem származik. D. 349. 328. K. 533. 466. A mit valaki tudva tilos cselekvénv eszközlésére vagy erkölcstelen czélzattal adott, azt többé vissza nem követelheti. M. 640. 575. 645. 578. Felperes az erkölcsellenes cselekmény előidézése vagy megjutalmazása ezéljára adott szolgáltatást akkor sem követelheti vissza, ha alperes felperessel szemben durva hálátlanságot tanúsított volna. M. 640. 576. Törvény által tiltott cselekmény előmozdítása czéljából adott kölcsön visszaadását a szolgáltató fél birói úton akkor sem követelheti, ha e tilos cselekménvnek elkövetésében közvetlen részt nem is vett. Sz. 890. 789. Ha mindkét fél t. i. mind a szolgáltató, mind az elfogadó ellenében a köztük létesült jogviszony vagy jogügylet tekintetében a jó erkölcsökbe ütköző tilalom forog fenn, ebből a jogviszonyból vagy jogügyletből kifolyólag sem a teljesítés nem követelhető, sem pedig a már teljesített szolgáltatás vissza nem követelhető. M. 622. 56^. s) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. Bűnvádi nyomozat, mint lelki kényszer oka. N. 654. 586. Egyességnek bűnvádi nyomozat során történt letartóztatás, mint jogellenes kényszer alapján megtámadása. D. 344. 319. Az, hogy felperes a férje ellen vezetett végrehajtási eljárás folyamán, a lefoglalható tárgyakat kijelölte, egyáltalában nem minősíti cselekvését a kényszer jogi fogalma alá vonhatónak. T. 1019. 868. A nem visszterhes szerződések esetében az egyoldalú teljesítésre kötelezett fél, ha a kötelemvállalásnak indoka iránt lényeges tévedésben volt és ha a fen forgó körülményekből az tűnik ki hogy tévedés fenforgásának hiányában a kötelmet el sem vállalta volna, az ügylet hatálytalanítását kérheti. B. 191. 209. A saját hibából eredő tévedés miatt az ügyletet megtámadni fendszerint nem lehet, vagyis a tévedés fenforgása a jóhiszemű ellenréllel szemben nem érvényesíthető, azonban feltétlenül hatálytalanná teszi az ügyletet az egyoldalú tévedés is akkor, ha a másik szerződő Térfi : ítélőtáblai határozatok. XII. d