Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. xxxm Bizonyítási teher abban a kérdésben, hogy a fél a magyar nyel­vet birja-e? Po. 811. 734. Bizonyítási teher a fizetésmegsziinletés fennállására nézve B 22, 36. Bizonyítási teher abban a kérdésben, hogy a fizetés teljesítésekor a fizetések megszüntetésének állapota már nem állott fenn. B. 75. 130. Turpis causa kifogás tényalapját az azzal védekező fél tartozik bizonyítani. B. 129. 175. Bizonvítási teher alapítványi misék megtörténtére nézve. Po. 805. 702/ Bizonyítási teher zálogba adott ékszerből kövek hiányozására nézve. B. 175. 29. Bizonyítási teher a követelés jogczímére nézve. D. 373. 343. Felperest terheli a kölcsön bizonyítása, ha az alperes a pénzt segélyül kapottnak állítja. Po. 824. 722. A felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy az alperesek a 15 alkalommal küldött pénzösszegeket kifejezetten a szóbelileg kikötött és 5%-ot meghaladó haszonra (kamatra) fizették. Sz. 884. 784. Annak a bizonyítása, hogy közszerzemény van és a közszer­zemény értékének kimutatása, a közszerzeményt vitató, az annak czímén jogot érvényesíteni kívánó felet terheli Po. 827. 724. A halálesetfelvétel tartalmával szemben az ellenkező tényeket vitató felet terheli a bizonyítás. Sz. 940. 821. Bizonyítási teher a biztosított egészségi állapotának kimutatása tekintetében. B. 3. 5. Bizonyítási teher arra nézve, hogy az elfogadó a váltót a köz­törvényi tartozás fejében irta alá. B. 214. 222. Ki azt vitatja, hogy a váltó fizetésül adatott, köteles oly tényeket bizonyítani, melyekből a felek újítási szándéka kitűnik. B. 253. 345. 153. §. A vélelem. L, a 452. g-t is. Az árverési vevő mellett a jóhiszeműség vélelme harczol. T. 908. 849. Mikor közel rokonok között történt vagyonátruházás által az át­ruházó fél hitelezője elől a kielégítési alap elvonatott, fennáll az a vélelem, hogy az átvevő tudott az átadónak a hitelező kijátszására irányuló szándékáról. B. 24. 40. 112. 164. Az az elővélelem, hogy a kielégítési alap elvonása esetén a szerző fél az adósnak a hitelezők kijátszása iránti szándékáról tudott, csak házastársaknál és közeli rokonoknál állítható fel. Sz. 910. 805. Az, hogy az alperes az adóssal évek óta házasságon kívüli vi­szonyban együtt élt, nem állapítja meg azt a vélelmet, hogy az alpe­resnek tudomása volt arról a tényről, hogy a felperesnek is volt köve­Térfi : ítélőtáblái határozatok. XII. c

Next

/
Thumbnails
Contents