Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

10* > Budapesti kit. Ítélőtábla. 60. Sorsjegyekre vonatkozó zálogszerződés a sorsjegyek egyedi meghatározása nélkül nem létesülhet. (1908 április 9. G. 39. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A S. E. T. 203-ik §-a értelmében a felül­vizsgálati bíróság a felülvizsgálati, illetőleg csatlakozási kérelmen túl nem terjeszkedhetik, a jogszabályok alkalmazásában azonban nincs a felektől felhozottakhoz kötve s a tényállásra illő jogszabályt, ha arra a felek nem hivatkoztak is, alkalmazni tartozik. Ezt előre­bocsátva, minthogy a kereset a peres felek közt kötött zálog­szerződésre van alapítva, nem kellett foglalkozni azzal a kérdés­sel, hogy a kereseti összeg felperest, mint a keresetben megjelölt és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár által kibocsátott 50 darab sorsjegyek eladóját kártérítés fejében megilleti-e, hanem az volt vizsgálandó, hogy a felek az említett sorsjegyekre vonatkozólag zálogszerződést kötöttek-e s hogy ennek alapján a követelés jogos-e? E kérdések vizsgálatánál szem előtt kell tartani azt a szabályt, hogy zálogszerződés, még ha a záloghitelezőnek már birlalatában levő ingók elzálogosítása vétetik is czélba, csupán a zálogul, vagyis a hitelező kielégítésére szolgálandó tárgyak tüze­tes meghatározása mellett létesülhet, továbbá szem előtt kell tar­tani azt, hogy a sorsjegyek, melyekkel reménybeli nyereséghez való igény van egybekötve, a helyettesíthető dolgok közé nem tartoznak s egyedi meghatározásuk szempontjából a nyerő-szá­mok megjelölése szükséges: következéskép foyalmilag ki van zárva sorsjegyeknek zálogbaadása, illetve zálogbavétele egyedi meghatá­rozásuk nélkül, tudniillik a nélkül, hogy a sorsjegyek akár a nyerő-számok felsorolása útján, akár más erre alkalmas módon, például az elhelyezésükre szolgáló s kívülük más, hason fajú sors­jegyeket nem tartalmazó zárt tartály körülírásával meghatároz­tassanak, s ekkép a zálogtárgy mint ilyen megjelöltessék. Különben az, hogy az értékpapír- és sorsjegyüzlettel foglal­kozó felperes czég, melynél az egyedi meghatározás nélkül letett sorsjegyek felcserélésének esélye fokozottabban fenforgott, a zálog­szerződésre irányuló tárgyalásokban maga is ezekből a szabályok­ból indult ki, kétségtelenné teszi a sorsjegyek vételára iránt a peres felek közt folytatott rendes perben kelt levelek tartalma,

Next

/
Thumbnails
Contents