Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
88 Budapesti ki)\ ittíStábla. járulék czimén előre meghatározott összeget fizet, halálesetre szóló biztosítás jellegével bir, tehát erre a jogviszonyra a K. T.-nek az életbiztosításra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. A temetkezési járulék ellenértéke az alapszabályok értelmében fizetendő tagsági díjban foglaltatik, mely tehát a biztosítási díjjal egy tekintet alá esik s ebből a szempontból közömbös az, hogy az egylet a tagok életében is nyújt bizonyos kedvezményeket. Az alapszabályok 74—79. §-ai értelmében a tagok évi díjat fizetnek előzetes havi részletekben, azonban az alapszabályok 81. §-ának rendelkezése szerint csak 3 havi díj nem fizetése után állanak be a késedelem következményei, a miből következik, hogy az egyleti tagnak jogában áll a harmadik havi részlet lejártáig a díjfizetést teljesíteni. A tényállás szerint felperes férje, ki évtizedeken át az alperes egyletnek tagja volt, a díjat mindig alperes pénzbeszedője kezéhez fizette, ki nála minden hó 13. napján jelentkezett a pénz átvétele végett, azonban felperes férje az 1906. évi november, deczember és 1907. évi január hónapokra eső díjat nem fizette meg, 1907. évi február hó 12-én pedig elhalálozott. Jóllehet az alapszabályok 79. §-a úgy intézkedik, hogy a díj minden hó 1. napján az egyleti pénztárnál fizetendő s ha az egylet vezetősége a díjat saját közegeivel be is szedeti, ez a körülmény senkit sem ment fel a kötelezettség alól, azonban az alapszabályoknak ez a rendelkezése, mely az egylet és tagjai között szerződési feltétel hatályával bir, a szerződő felek kölcsönös beleegyezésével módosítható, s a peres esetben az állandóan folytatott üzleti gyakorlat által akkép módosult, hogy felperes férje csak akkor tartozott a díjat fizetni, a mikor alperes közege a pénz beszedése végett nála megjelent. Ehhez képest és az irányadó tényállásból folyólag, a harmadik havi díj, melynek nem fizetése az alapszabályok 81. t§-a értelmében a tagsági jogok, illetve a temetkezési járulékhoz, mint életbiztosítási összeghez való igény elvesztését vonná maga után, csak az 1907. évi január hó 13. napján vált esedékessé. Azonban a biztosítás nem vesztette hatályát a miatt, hogy a biztosított a díjat a most említett napon meg nem fizette, mert a K. T. 505. $-ának harmadik pontjában foglalt, az 505. §. értelmében és a felek ellenkező megállapodását kizáró jogszabály szerint a visszatérő időszakokban esedékes életbiztosítási díj tize-