Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
78 Budapesti hir. ítélőtábla. a S. E. T. 148-ik §-ának és az ott felhívott 31. §-nak szabályai ellen nem vétett, mert az utóbb idézett törvényszakasz 1. 2. pontjai a kereseti jog megállapítására szolgáló ujabb tényállítások előterjesztését, nemkülönben a kereseti követelésnek felemelését megengedik. A felebbezési bíróság magáévá tevén az elsőbiróság által e részben felhozott indokokat, tényként megállapította, hogy a kérdéses gép szerkezetének az a hibája volt, hogy a gép kése, más szóval karja kelleténél könnyebben és többször lezuhant s ennélfogva a géppel való dolgozás azzal az állandó veszélylyel járt, hogy a munkásnak egy hibás mozdulata vagy pillanatnyi megfeledkezése a testi épséget koczkára tette, valamint megállapította tényként azt is, hogy K. M., M. J. munkavezetőtől kért eszközt, hogy a karikákat a gépből kézzel való belenyúlás nélkül húzhassa ki s ekkép a veszély ellen védekezhessék, de ilyen eszközt nem kapott, sőt a munkavezető a karikáknak kézzel való kiszedésére utasította. Tévesen utal az alperes arra, hogy a megállapított tényállás mellett is, kártérítő felelősségének kimondása anyagi jogszabály megsértésével történt, a mennyiben nincs olyan szabály, mely őt arra kötelezné, hogy a munkásokat fogókkal, minőt különben P. F. tanú vallomása szerint maguk a munkások könnyen készíthettek volna, ellássa. Ugyanis az 1893 : XXVIII. t.-cz. minthogy az iparüzemeknek s az eseteknek különféleségéhez képest szükséges óvóintézkedések részletesen fel nem sorolhatók, 1. §-ában általánosságban azt a szabályt tartalmazza, hogy a munkaadó ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani köteles, a mi az üzem minőségéhez és követelményeihez képest az alkalmazottak testi épségének érdekében szükséges. Ebből az adott eset körülményeit tekintve, melyek szerint a munka veszélyessége «fogóknak» használatával volt elhárítható, következik, hogy alperesnek kötelességében állott ily «fogók»-nak a munkások rendelkezésére tartásáról gondoskodni, őket azok használatára kötelezni s az ide vonatkozó parancs megtartását ellenőrizni, a mely kötelességgel járó felei-ősség alul alperest az arra való hivatkozás, hogy maguk a munkások is könnyen készíthettek volna «fogókat», fel nem mentheti, minthogy a törvény az óvóeszközök beszerzéséről való gondoskodást a munkaadóra hárítja. Alperesnek anyagi jogszabálysértés miatt arra való utalással előterjesztett panasza, hogy a birói gyakorlat szerint a sérült munka-