Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

74 Budapesti kir. ítélőtábla. csak akkor bir a kizárás, ha azt a munkások oly jogellenes viselkedése okozta, mely a tömeges munkamegszüntetéssel egy tekintet alá esik. Ezeket a jogi szempontokat hagyta figyelmen kivül a felebbezési bíróság, midőn alperes ellenkövetelését a megajánlott bizonyítás mellőzésével alaptalannak mondotta ki. E részben ugyanis a kir. törvényszék egyedül az ipartestület 94/907. sz. átiratára hivatkozik, ámde éppen ebből az átiratból kitűnik, hogy az ipartestület a strike kitörése, azaz 1906 július 16-ika előtt már július 10-én elhatározta, hogy a budapesti ácsmesterek és ácsiparosok segédjeiket július 14-én el fogják bocsátani s a munkából ki fogjak zárni. Egyebekben pedig ez az átirat mi támpontot sem nyújt arra nézve, hogy a strike körül a felperest vétkesség nem terhelte-e, illetőleg hogy a munkások kizárása a fent kifejtettek értelmében felperest mentesíthette-e az alperes irányában elvállalt szerződési kötelezettség alól. 45. Kamatelévülés. Az elévülés félbeszakítása. (1908 márczius 6. 1907. I. G. 742. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan, mert habár a törvényhozás a kamatok elévüléséről «az uzsoráról és a káros hitelügyletekről)) szóló 1883 : XXV. t.-cz. keretében intézkedik is, e törvénynek a «kamatokról" rendelkező Ill-ik fejezete a kamatelévülést egész általánosságban szabályozza, és ezt a rendelkezést a birói gyakorlat sem értelmezi akként, hogy az csak az uzsora fogalma alá eső ügyletekre volna alkalmazható, ellenkezőleg a kir. Curia 65. sz. polg. teljes-ülési döntvénye szerint a törvény 19. §-a alkalmazást nyer minden kölcsönés más hitelezési ügyletből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamatra. Az idézett törvényszakasz szerint az elévülés azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. Téves tehát felperesnek az az1 érvelése, hogy a törvény értelmében a kamatok követelése az elévülés megkezdését akadályozná meg, hanem a törvénynek az a rendelkezése, hogy a kamatok elévülnek, ha azokat a hitelező három esztendő alatt nem követeli, az elévülés befejezését és megszakításának módját szabályozza. Abból pedig, hogy az elévülés intézménye a