Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
72 Budapesti kir. ítélőtábla. 43. Kártérítés irói míí jogosulatlan közzététele alapján a kiadó és árusító ellen. (1908 február 29. 1907. I. G. 708. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az alperes kártérítési kötelezettségét a felebbezési bíróság azon az alapon állapította meg, mert a keresetben említett imakönyvön a kiadó nem jelöltetett meg s ebből a tényből a felebbezési bíróság azt következtette, hogy a kérdéses könyv kiadója az annak czímlapján megnevezett alperes, mint a kinél a mű megszerezhető. Ez a következtetés a kiadó és az elárusító fogalmának összetévesztésén alapul, mert valamely irodalmi mű kiadója az, ki a mű gépi többszörözését _és közzétételét saját felelősségére eszközli, holott a mű elárusítója nemcsak a kiadó lehet, mert a mű egyes példányait továbbeladás végett mások is megszerezhetik, s így abból, hogy valamely irodalmi mű bizonyos czégnél megszerezhető, semmikép nem következik, hogy az illető czég a műnek kiadója. Jogos ugyan az a feltevés, hogy ha a mű kiadója megjelölve nincs, kiadóként az jelentkezik, kinek neve a kiadó megjelölésére szánt helyen, bár a kiadói minőség feltüntetése nélkül előfordul. De az ellenkezőnek bizonyítása nincs kizárva, alperes pedig az Ítéleti tényállás szerint bizonyítani kívánta, hogy a keresetben említett imakönyvet nem ő, hanem a hasonnevű bécsi czég adta ki, s utóbbitól a mű egyes példányait alperes csak továbbeladás végett, jóhiszeműleg szerezte meg. Ezt a bizonyítást a felebbezési bíróság azzal a megokolással mellőzte, hogy ha a bécsi czég volna is a mű kiadója, ez alapon csak alperes és a bécsi czég egyetemleges felelőssége volna megállapítandó. Azonban ez a jogi álláspont a kiadó és a továbbelárusító felelősségére vonatkozó anyagi jogszabálylyal ellenkezik; mert a kiadó a mű jogosulatlan közzétételeért a köteles gondosság elmulasztása esetében is felelős, holott a mű terjesztője csak akkor, ha rosszhiszeműség terheli. A felebbezési bíróság téves jogi álláspontjából folyólag nem hozta tisztába a tényállást abban az irányban, hogy a keresetben említett művet alperes, vagy a hasonnevű bécsi czég adta-e ki? s utóbbi esetben alperesnek volt-e tudomása arról, hogy a mű fordítója nem