Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

58 Budapesti Ítélőtábla. kívülálló okokból gátolva lenne, az átengedett egész terület, a rajta levő épületekkel, beruházásokkal és tartozékokkal együtt a főváros birtokába megy át. A B) alatt becsatolt belügyminiszteri rendelettel pedig az állat- és növényhonosító társaság 1(.)07. évi február hó 23-án feloszlattatott és a C) alatti jegyzőkönyv szerint azt az egész területet, melyről az A) alatti szerződés intézkedik, a magyar kir. belügyminiszter kiküldöttje 1907. évi márczius hó 1-én a fővárosnak átadta és erről az alperes is értesíttetett. A dolog ily állásában, minthogy az alperes a kiküldött miniszteri biztos intézkedése da czara a birtokában levő ingatlanok átadását megtagadta, a főváros helyesen lépett föl ellene keresettel, — az állat- és növényhonosító társaság perbe idézése pedig szükséges nem volt, mert egyfelől nem a társaság, hanem az alperes tagadta meg az ingatlan visszabocsátását, másfelül pedig az alperes a társaság jogán lévén birtokban, a jelen per során felperessel szemben mindazokat a kifogásokat érvényesíthette, a melyeket a társaság az A) alatti alapján érvényesíthetett volna. Azonban az állat- és növényhonosító társaságnak és következőleg az alperesnek is az ingatlanok használatához való joga megszűnt, mert az előadottak szerint a társaság tényleg feloszlott és a főváros közönségén kívül álló okokból üzlete folytatásában gátolva van, s így tekintet nélkül arra, vájjon a társaság, mint jogi személy tovább fennáll-e vagy sem, megnyílt felperesnek az A) alatti szerződés 17. pontjában körülírt az a joga, hogy az állatés növényhonosító társaságnak átengedett területet a rajta levő épületekkel, beruházásokkal és ezek tartozékaival együtt birtokba vegye. A felebbezési bíróság tehát nem sértett anyagi jogszabályt, midőn az alperest, az általa az állat- és növényhonosító társasággal megkötött szerződés alapján birtokolt ingatlanrésznek a rajta levő felépítményekkel együtt való átadására kötelezte. Ennek a jogi álláspontnak további folyománya az, hogy a kereset nem időelőtti és hogy a felperes jogának gyakorlásában, a reá nézve nem kötelező 2 •/. alatti szerződés által korlátozva nincs, hanem az általános jogszabályok értelmében az alperes birtoklását a szokásos felmondási idő betartása mellett megszüntetheti. Közömbös ennélfogva az, hogy a 2 \ . alatti szerződésnek mi a jogi természete és hogy ebben az alperes javára mily jogok vannak megállapítva, a melyek nem a felperes, hanem egyedül az állatés növényhonosító társaság ellen irányulhatnak.