Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. xv Eljárás felfüggesztése büntetendő cselekvény okából. Gy. 463 413. M. 638. 574. Per felfüggesztése építésrendőri kihágás okából. M. 599. 537. Per felfüggesztése. ÍJ. 9. 16. 48. §. A tárgyalási jegyzőkönyv. A tárgyalási jegyzőkönyv tartalma a felek előtt felolvasandó, s a tárgyalási jegyzőkönyvben feltüntetendő. K. 482. 435. A jegyzőkönyv felolvasásának elmulasztása az Ítélet feloldására csak akkor szolgál alapul, ha a tárgyalási jegyzőkönyv érdemleges tartalmának helyessége aggályos. D. 357. 333. Annak a megállapításánál, hogy a biróság a tárgyalás folyamán hozott-e az ítélet kihirdetésére határnapot tűző határozatot és hogy annak mi volt a tartalma, csakis a tárgyalási jegyzőkönyv és az ebben foglalt határozat szolgálhat bizonyítékul. Po. 860. 746. 50—56. §§. A tárgyalás elmulasztása. A midőn a per a S. E. 50 §-a alapján bírálandó el, azt kell vizsgálni, vájjon a felperesnek valóknak veendő tényállításai arra a jogi eredményre vezetnek-e, hogy az alperes marasztaltassék, vagy pedig arra, hogy a felperes elutasíttassék. B. 101. 558. Mulasztás folytán csak oly ténykörülményt lehet valónak tartani, a mely az ellenféllel közöltetett. Gy. 409. 379. A biróság a mulasztás következményeinek kimondását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az idézés kézbesítése és a határnap közötti idő a megjelenésre nem volt elegendő. D. 369. 340. Sz. 917. 807. Perelévülési határidő a per folyamán nyitott csőd esetében. K. 530. 464. A megjelent alperes által tett elismeréshez a meg nem jelent alperes is hozzájárultnak tekintendő. B. 322. 290. 58—63. §§. A bizonyítás. Jó- vagy rosszhiszeműség bizonyítása. B. 56. 91. Magának a félnek meghallgatása nélkül a pertárs egyoldalú előadása bizonyítékot nem képezhet D. 366. 338. A tetszés vagy nem tetszés belső lelki mozzanat, a mely bizonyítás tárgyává nem is tehető. Sz. 941. 822. A hazai törvényekben és rendeletekben foglalt jogszabályokat a biróság hivatalból köteles ismerni, s ha nem ismerné, a fél részéről elég az arra való egyszerű hivatkozás, de valamely hazai jogszabály létezését a hiteles törvény vagy rendelet kiadás szövegén kívül más okirattal bizonyítani elvileg nem lehet, de nem is szükséges. Sz. 863. 750.