Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

4(i Budapesti kir. ítélőtábla. sének idején érvényben volt tőzsdeszokványok oly rendelkezést, hogy az eladónak a vevő átvételi késedelméből származtatott kárkövetelése az elévülésre általában meghatározott 32 évi időnél rövidebb idő alatt elévül, nem tartalmaznak; ellenben az 1905 január hó 1-én életbelépett tőzsdeszokványok 70-ik §-ának rendelkezéséhez, vala­mint ahhoz képest, hogy 1906 január hó végétől a jelen kereset­nek 1907 január 25-én történt beadásáig több mint 90 nap telt el, a kereseti követelés elévültnek mutatkozik. Ezt a tényállást tekintve alapos a felperesnek ama felülvizs­gálati panasza, hogy a felebbezési bíróság a Q) alatti szerződéinek téves értelmezése mellett mondotta ki a követelést elévültnek. Ugyanis a C) alatti kötlevéllel s az abban foglalt a tőzsdeszok­ványokra való hivatkozással, a felek a «tőzsdeszokványok» elnevezés alatt értett szabályzat összes vonatkozó rendelkezéseit szerződésük feltételéül kikötötték, de a szerződés megkötésekor érvényben álló, előttük ismeretes szabályzat rendelkezéseit fogadták el. Tekintve, hogy erre vonatkozó világos és minden kételyt kizáró kijelentés hiá­nyában senkiről sem lehet feltételezni azt, hogy magát előtte isme­retlen és mások tetszésétől függő szerződési kikötéseknek kivánta alávetni, a C) alatti kötlevélnek oly értelmet tulajdonítani, mintha a felek a kötlevél által nem csupán az annak kiállításakor érvé­nyes, hanem a később életbelépendő «szokványokat* is szerző­désük feltételéül elfogadták s e szerint alávetették volna magukat szerződésük minden és pedig oly szervnek szabad tetszésétől függő megváltoztatásának is, a mely szerv joghatósága alá egyéb­ként nem is tartoztak : csupán akkor lehetne, ha a C) alatti okirat nemcsak az abban olvasható hivatkozást, de e hivatkozáson kívül annak világos kijelentését is tartalmazná, hogy a felek — kik e hivatkozás által, melylyel előttük ismert szabályzatot fogadván el szerződésük feltételéül, szerződési szabadságukról le nem mon­dottak — a még ezentúl életbelépő «szokványokat", vagyis az álta­lunk egyedül szem előtt tartott szabályzaton való utólagos változ­tatásokat is szerződésük feltételéül elfogadják, a mi lényegileg egy jelentőségű volna a szerződési feltételek módosításának mások tetszésére bízásával s a szerződési szabadságról való lemondással. A mennyiben azonban a C) a. okirat ilyen egyértelmű kijelentést nem tartalmaz s a mennyiben a szerződési szabadságról ép úgy mint bármely egyéb jogról való lemondás nem vélelmezhető, hanem a lemondásnak határozottnak és világosnak kell lennie, a C) alatti

Next

/
Thumbnails
Contents