Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

34 Budapesti kir. ítélőtábla. postatakarékpénztár útján. A felebbezési bíróság is ebből a felfogásból indult ki, de mégis marasztalta alperest azért, mert a fizetést az esedékesség napján délután teljesítette és így a fizetés a váltótörvény 33. §-a értelmében elkésett. A jelen esetben azonban a váltótörvény nem alkalmazható, mert az csak a váltójogi következményeket szabályozza, de nem terjed ki arra, hogy mily befolyással van a lejárat napján délután teljesített fizetés a felek köztörvényi jogviszonyára. A felek köztörvényi jogviszonyát a B) alatti egyezség szabályozza. Ennek értelmében pedig a fizetendő összegeknek az esedékesség napjáig kellett a felperes kezéhez jutni ; tehát az esedékesség napját is számítva, ezen a napon bármikor. A fennálló postai szabályok szerint a postatakarékpénztárnál teljesített minden befizetés azon a napon számoltatik el, a melyen teljesíttetett, s a postatakarékpénztár az átvett pénzjegyeket nem küldi meg a számlatulajdonosnak, hanem őt a korábban megtörtént fizetésről csak értesíti. Ebből következik, hogy a postatakarékpénztárnak, mint a felperes számlatulajdonos pénzfelvételre jogosított megbízottjának az esedékesség napján teljesített fizetés úgy tekintendő, mintha az közvetlenül a felperes kezéhez teljesíttetett volna. A mi felperesnek a válasziratában felhozott azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság nem bocsátkozott annak a körülménynek vizsgálatába, hogy alperes tartozásából egy fillért csak napok múlva fizetett a lejárat után, ez a szabálytalanság az ügy eldöntésénél súlylyal nem bír, mert közömbös körülményre vonatkozik. Ugyanis ily csekély összeg fizetése körüli késedelem a kereskedelmi forgalomban szem előtt tartandó jóhiszeműségénél fogva nem vonhatia maga után az elengedett követelés újra feléledését. 21. A másnál alkalmazott segédnek felfogadása iránt oly időben, a mikor neki a felmondásra még törvényes ideje van, kötött szerződés érvényes és az ennek ellenére az újabb szolgálatba nem állás esetére kikötött kötbér jogosan követelhető. (1908 január 16. 1907. I. G. 512. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság tényként megállapította, hogy felperesnek felmondási ideje a K. C. czégnél 6 hétben