Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

6 Builapesti kir. Ítélőtábla. de vitatta, hogy a kedvező egészségi állapot igazolására vonatkozó feltétel be nem következésének azért nincs jelentősége, mert alperesnek módjában állott, hogy orvosával a biztosítottat megvizsgáltassa. Ez a felfogása téves. Mert a 27. alatti okirat szerint a biztosított fizetési késedelme folytán már megszűnt szerződés felélesztésének egyik feltételéül V. G. kedvező egészségi állapotának igazolása is ki volt kötve, a teltétel beálltát pedig az a fél köteles igazolni, ki a feltételhez kötött megállapodásból jogokat merít, minélfogva a biztosítási szerződést újból érvényben lépettnek tekinteni csak akkor lehetne, ha felperes bizonyította volna, vagy azt, hogy bár az orvosi vizsgálat nem történt meg, a kedvező egészségi állapot fenforgott, vagy azt, hogy a bizonyítást az orvosi vizsgálat meghiúsításával maga az alperes tette lehetetlenné, de e körülmények bizonyítása nélkül a biztosítási szerződést újból életbelépettnek tekinteni nem lehet. A bizonyítási teherre vonatkozólag imént kifejtettel ellenkező jogi álláspontra a felebbezési bíróság sem helyezkedett, hanem a keresetnek azért adott helyet, mert abban, hogy alperes a díjhátraléknak 1906 május 10-én történt elfogadásakor 30 K kölcsönt is nyújtott, annak jelét látta, hogy alperes a kedvező egészségi állapot igazolására vonatkozó feltételtől elállott. Ezt a jogi álláspontot helyesnek kellene elfogadni, ha a biztosított és az alperes között a D) alatti kötvényben foglalt biztosítási szerződéstől részben eltérő s azt módosító új megállapodás nem létesült volna. Ugyanis ebben az esetben és a biztosítási szerződés keretén kívül eső egyéb jogviszony hiányában úgy a díj elfogadása, mint a kölcsönadás annak jeléül volna tekintendő, hogy alperes a fizetéseket a biztosítási szerződés alapján fogadta el és a kölcsönt a biztosítási összegben jelentkező' kielégítési alapra való tekintettel adta, s így az egészségi állapot igazolására vonatkozó feltételtől elállva, a biztosítási szerződést érvényben levőnek elismerte. Ámde a 27. alatti okirat tanúsította megállapodás a biztosítási szerződés újból érvénybe helyezésére vonatkozó már említett kikötések mellett azt is tartalmazza, hogy ha a biztosított fél a várakozási idő alatt, tudniillik a biztosítási szerződésnek a feltételek teljesítésétől függő érvénybelépte előtt elhalna: az esetben a jogviszony a felek közt meg nem szűnik, hanem az évi részletek a táblázatszerű fizetési tartam lejártáig, azaz a kötvényben jelölt véghatáridőig fizeten-