Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. XCIX házassági együttélés a nő hibája miatt lehetetlen, vagy ha a nő a különválás ideje alatt oly erkölcsi viseletet tanúsít, mely a visszafogadás megtagadását jogszerűen indokolttá tenné. N. 678. 606. N. 705. 621. A nőt férjéhez való visszatérési igényétől az a körülmény még nem fosztja meg, hogy a nő hagyva el a férj házát, több évig külön élt és a férj egyszer megkisérletl felhívására akként nyilatkozott, hogy oda soha vissza nem tér. T. 992. 858. A házassági életközösség helyreállításának megtagadása s az azt követő 14 évi különélés nem fosztja meg a nőt attól az igényétől, hogy a férjéhez visszatérhessen. T. 1009. 860. Becsületsértő kifejezésekkel a férj részéről illetett nő az életközösséget visszaállítani nem köteles, f. 1015. 867. A férjét alapos ok nélkül elhagyó nőt is megilleti a külön tartás, ha a férjének a viszonyai olyan természetűek, hogy azok a nő visszatérhetését kizárják (más nővel házasságon kívüli viszonyban él). K. 497. 445. Sz. 936. 819. Visszatérés jogos megtagadása. B. 288. 264. Az igény jogosságára nincs befolyással az, hogy a férj utólag a nő visszafogadására hajlandóságot mutat és jelent ki. M. 630. 567. A férj által a közös lakásból jogos ok nélkül már egyszer kizárt nő visszahívásnak engedni nem tartozik. B. 212. 221. A férj nejének súlyos vétkét megbocsájtani nem tartozik ; ha a sérelem nem oly mérvű, hogy a házasélet folytatását kizárná, a vétlen fél megbánó hitestárssal a kibékülést nem tagadja meg jogosan. B. 282. 262. A feleség hibája a férj részéről megbocsátottnak tekintendő, ha a nő által a különélésre alapot nyújtó hiba elkövetése után a férj, feleségével az együttélést folytatja. M. 614. 557. A jogosultság azzal, hogy a nő bántalmaztatása után is a férjével a házastársi közösséget folytatja — megszűnik. T. 988. 856. Hogy a nő a válóperből kifolyó birói meghagyás folytán a férjhez visszatéri, s néhány napig vele együtt élt, mint megbocsátás, a válóperben fennforgó személyes kérdésekre lehet befolyással; de ez meg nem foszthatja őt a különélés ideje alatt felmerült tartás iránti igényétől. N. 648. 606. A megbocsátás jelentősége ideiglenes nőtartási igény szempontjából. B. 133. 176. Jogos okból eltávozott nő kibékülésének kérdése. P. 746. 664. Ha az önálló vagyonnal nem bíró fiú az apai házhoz nősült és tevékenységét az apai vagyonnak megmunkálásában fejti ki, a külön élni kénytelen nőt a férjnek atyja fiának a gazdaságban kifejtett tevékenysége ellenében is köteles eltartani és pedig a dolog természeténél fogva mindaddig, míg a fiú tevékenységét atyja érdekében érvényesíti. B. 168. 197. M. 641. 576. P. 736. 657. Sz. 892. 790. 894. 792. 946. 824. T. 1015. 867. A férj, az após, az anyós nőtartási kötelezettsége. D. 347. 325. 9*