Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

XCII Rendszeres tárgymutató. puló tulajdonjog, illetve birtokjog alapján a házassági kötelékben élő felek egyike sem részesülhet oly irányban jogsegélyben, hogy e czímen követelt ingók neki odaitéltessenek. B. 179. 223. A jászkun kerületben a nőnek közszerzeményi joga nincs. Sz. 780. 767. 827. 837. A házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége. A közös háztartás költségeit első sorban az erre vagyoni képes­séggel bíró férj tartozik viselni. B. 164. 214. Po. 781. 763. A férj sajátjából taríozik nejét gyógykezeitetni és csak vagyon­talansága esetén van feljogosíha a neje betegségével járó ápolási és gyó­gyítási költségeket annak hozományába beszámítani. Sz. 846. 852. A férj, habár egyébként nejét gyógyíttatni s eltemettetni köteles, a nő elhalálozását közvetlenül megelőző betegségnek gyógyítási, nem­különben a temetési költségnek a hagyatékból való megtérítését az örökösöktől jogosan követelheti. Po. 781. 763. A közkórházban ápolt nő után felmerült és közigazgatási uton a nő apjától behajtott ápolási költséget a férj az apának megtéríteni köteles. X. 602. 626. Az 1898 : XXI. t.-cz. 7. §-ának értelmezéséhez. N. 602. 626. A házasságon kívüli viszonyban élő nő sem tartozik rendszerint a háztartás szükségleteihez tevékenységén kívül egyébbel hozzájárulni. Po. 778. 762. Olyan okból, melyet a nő a férjének már megbocsátott, utóbb az életközösséget jogosan megszakítani nem lehet. N. 672. 681. Ha a férj vétkes magatartása állandó és folytonos, nem lényeges az, hogy a nőt az életközösség megszakítására közvetlenül minő cse­lekmény indította. N. 672. 681. Nőtartási követelésnek a kereset beadása előtti időre meaitélése. D. 358. 370. Ha a férj az ideiglenes nőtartásdíjat nejének bizonyos ideig oly marasztaló birói Ítélet alapján fizette, a mely ítélet később a felső bíró­ság által megváltoztattatott, a kifizetett tartásdíj, mely a nőt férje há­zánál megillető természetbeni tartás egyenértékének tekintendő, tarto­zatlan fizetést nem képez s ekként a férj részéről vissza nem köve­telhető. B. 156. 209. Házastársak egymás közti ügyletei. A házastársak felelőssége egymás ügylet eiért L. az előbbi czímet is. A házasfelek követeléseiket egymás ellenében a házasság fenn­állása alatt is érvényesíthetik. B. 165. 214. Az a körülmény, hogy a nő által adott kölcsönről a nő és a

Next

/
Thumbnails
Contents