Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Rendszeres tárgymutató. LXV f) A jogalap tiélküli gazdagodás, A ki más rovására joslalanul gazdagodon, gazdagodása erejéig lelelós. B. 211). 248. A gazdagodás akkor áll be. a mikor az érték a fél vagyonába olvadt, még abban az esetben is. ha a fél az értékel elidegenítette. B. 237. -239. A jogtalan gazdagodásnál az az érték, amellyel a gazdagodó fél vagyona a másik fél kárával gvarapodott. ennek a félnek megtérítendő. Sz. 814. 825. A gazdagodó a jogalap nélkül hozzájutott műnek nem megrendelési árát. hanem értékél köteles megtéríteni. B. 207. 239. Jogalap nélküli gazdagodás. B. 1. I. K. 457. 464. M. 556. 568. N. 62;>. 654. Szf 814. 832. A fizető fél által a tartozatlanság ismerete mellett teljesített fizetés arra való hivatkozással, hogv az tartozatlanul teljesíttetett, vissza nem követelhető. B. 295. 305. Ez a szabály nem alkalmazható oly esetben, midőn a fizető fél oly kényszerhelyzetben van. melynél fogva inkább az áll jól felfogott érdekében, hogy egyelőre és jogfentartás mellett a tartozatlan fizetést teljesítse, semmint, hogy ennek megtagadása által magát a fizetés teljesítésén kívül egyéb módon el nem hárítható károknak és bajoknak kitegye. B. 295. 305. Tartozatlan fizetés czímén nem léphet fel az a fél. a ki fizetést elengedés okából nem teljesített. B. 70. 137. Birói Ítélet alapján fizetett összeg nem tartozatlan fizetés. N. 620. 649. Tartozatlan fizetés. B. 124. 191. 233. -258. Gy. 385. 397. ő) A hiielezö kardra történt ragyonátrultázás. Annál a vagyonátruházási jogügyletnél, melylyel a hitelező elől a kielégítési alap elvonatott, a hitelező kijátszására irányuló szándék fenforog akkor is. ha az átvevő az átruházásnak ellenértéket adott, de ez nem lelt a hitelező kielégítésére fordítva. Gy. 423. 429. Az ily ügylet azzal szemben, kinek az átruházó ellen az átruházás idejében követelése volt és a ki elől az átruházással a kielégítési alap elvonatott, hatálytalan és kifogás utján tulajdoni igényperben is megtámadható akkor, ha az átvevő az átruházónak a hitelező kijátszására irányuló szándékáról tudott. Gy. 423. 429. A hitelező adósának olyan vagyonából, melyből követelése előreláthatólag csekély részben sem lesz kielégíthető, végrehajtást vezetni nem köteles s megtámadási jogát az előreláthatólag sikertelen végrehajtás megkísérlése vagy befejezése előtt is érvényesítheti, ha egyéb módon képes bizonyítani, hogy követelése adósának meglevő és még el nem árverezett kérdéses vagyonából kielégítést végrehajtás vezetékei sem nyerne. M. 562. 580. Térfi : ítélőtáblai határozatok. XI. e