Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

LX11 Rendszeres tárgymutató. Más által okozott kárért való felelősség. A szülők és gyámok csak a felügyeletük alatt álló serdületlen korú olyan cselekményeiért vonhatók felelősségre, a mely cselekmények elhárítása módjukban állott, vagy amelyeknek megelőzése tekintetében a köteles felügyeletet elmulasztották. D. 349. 366. 17 éves, állandó felügyelet alá nem tartozó kiskorú gyermeknek az atyai háztartás körén kívül eső, vétkes, önálló tényeiből okozóit kárért a szülő felelősségre nem vonható. T. 910. 909. A munkaadó mint megbízó a vállalkozó mint megbízott által okozott kárért csak addig felel, a míg a vállalkozó a megbízás határai között mozog, azontúl azonban ténykedéseért és következményeiért maga a vállalkozó személyesen felelős. Po. 725. 724. Az a géptulajdonos, ki a cséplési munka vezetésére saját személyében vagy megbízottja utján nem vállalkozott, hanem csak magát a gépet és felszerelést adta át használatul a csépeltetőnek és a gép kezelése czéljából szakértő gépészt bocsátott a csépeltető rendelkezésére, a cséplés által okozott azokért a károkért, a melyek a csépeltető terménytulajdonosnak vagy megbízottjának intézkedései folytán állottak elő, felelősséggel nem tartozik. D. 331. 343. A munkaadó kártérítési kötelessége az alkalmazottal szemben. Gazda kötelezettsége a cselédet szolgálatban ért balesetből származott kárért. T. 932. 921. Kártérítés a munkaadó ellen a munkást ért baleset miatt. D. 323. 330. K. 494. 492. Ko. 545. 554. T. 904. 90o. A munkaadó felelőssége a munkás halálát okozott sérülésért és alkalmazottja gondallanságáért. Po. 726. 724. A munkás maga tartozik megállapítani azt, hogy testi erejének valamely munka megfelelő-e vagy nem és ha ezt elmulasztván önszántából oly munkába fogott, mely testi erejével arányban nem állott, az ebből származó sérülésért a munkaadó nem felelős. B. 119. 188. A munkaadó felelős azért a kárért, a mely annak folytán következett be, hogy gyári üzemében megfelelő szakképzettséget nélkülöző munkavezetőt alkalmazott. Po. 726. 725. Ha a baleset a munkaadó és a munkás hibája nélkül következett be, akkor az véletlen esetnek tekintendő, a melynek következményét a munkaadó terhére róni nem lehet. D. 323. 331. Kártérítés azon az alapon, hogy a gazda alkalmazottját a betegsegélyző pénztárba be nem jelentette. Po. 739. 740. A munkaadó a betegsegélyző pénztárba be nem jelentés alapján csak a betegségből eredő költséget, de nem a munkaképtelenség idejére kért kártérítést köteles megtéríteni. M. 582. 611. L. alább Veszélyes üzem a. is.