Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kacsai kir. ítélőtábla. 491 492. A kir. törvényszék állapította meg tény gyanánt, hogy a felperes és az alperes akként állapodtak meg. hogy az alperes kistarkányi birtoka eladása esetén csak akkor fizet közvetítési díjat a felperesnek, ha holdankint 360 K vételár éretik el; úgy megállapította tényként azt is, hogy az alperes holdankint 360 K egységi árt el nem ért A holdankinti 360 K vételár tehát lényeges feltétele volt a díjazás iránti szerződésnek és miután ez a kikötött döntő teltétel be nem következett, az anyagi jogszabályoknak felel meg a kir. törvényszéknek az a jogi döntése, hogy a díjkövetelés alapját vesztette. Miután ismét a kir. törvényszék Ítélete nem tartalmaz oly ténymegállapítást, hogy alacsonyabb vételár esetén a közvetítési díj kikötött összegének leszállításában állapodtak volna meg a perfelek, ily megállapodás hiányában pedig a feltételhez kötött díjazás a feltétel be nem állta következtében megszűnvén, leszállításának törvényszerű alapja nincs. (1907 márcz. 12. 1906. G. 194. sz. a.i 493. Hogy a megbízó által az ügyvédnek nyújtott költségelőleg, a milyennek az alperes által teljesített fizetés tekintendő, a megbízás körében teljesített több rendbeli ügyv&li munkálat melyikének a kiegyenlítésére szolgál? annak az eldöntése jogkérdést képez, mert szerves összefüggésben áll annak az elbírálásával, hogy az ügyvédet az általa teljesített minden munkáért megilleti-e díjazás? az pedig nyilván jogkérdés. Itéletileg megállapított tény az. hogy a büntető peren kívül a felperes az alperesnek több rendbeli perenkívüli ügyében eljárt. Az alperes ugyan azt állította, hogy ö csak a büntető perbeni képviseletével bizta meg a felperest, a mit az alperesnek magánügyeiben végzett a felperes, azt baráti szívességből tette s ragaszkodott ahhoz, hogy az általa teljesített fizetés a büntető per költségeinek előlegéül szolgált: Sz. P. tanúnak kihallgatását is kérte arra, hogy magánügyeiben a felperes közbenjárása baráti szívesség volt. Minthogy azonban felperes a perenkivüli közbenjárások díjazása iránt támasztott keresetét elejtette, ily díjainak megállapítását nem kérte : annálfogva e perben nem képezheti döntés tárgyát az. hogy a felperest ily munkájáért megilleti-e díjazás? avagy az csak baráti