Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

482 Kassai kir. ítélőtábla. mondta ki, anyagi jogszabályt annál kevésbbé sértett, mert helyt nem álló alperesnek a szerződési szabadságra alapított érvelése, minthogy az alperes és végrehajtást szenvedő ama szerződési megállapodása, mely szerint alperes a végrehajtást szenvedőnek lakbér czímén havi 50 koronát fizetett, felperesnek a törvényen alapuló kielégítési jogával szemben hatálylyal nem bir. A ruhapénz tekintetében a felebbezési bíróság azt, hogy a végrehajtást szenvedő ruhaszükségleie havi 100 K-át nem tenne, a tanúvallomásokkal bizonyítottnak nem találván, az alakilag nem kifogásolt 2. szerződés nyomán jogszabály sértése nélkül állapította meg tényként, hogy a végrehajtást szenvedő havi 100 koronát kizárólag ruhapénz czímén élvezett, annálfogva az 1881 : LX. t.-cz. 51. §-nak m) pontja alapján a felebbezési bíróság helyesen döntötte el, hogy a ruhapénz a hitelező javára kielégítési alapul nem szolgál (1906 decz. 4. G. 123. sz. a.) 476. A kir. törvényszék azt állapította meg tényként, hogy az alperes a szlatvini birtokosoktól vásárolt fájának egyrészét 450 koronáért eladta a felperesnek azzal, hogy a felperes a vásárolt fatömeget 1902. év végéig használhatja ki: megállapította, hogy a felperes a vételárra 325 koronát fizetett, 125 K pedig fizetetlen ; megállapította, hogy H. I. és társai szlatvini erdőbirtokosok 1902. évi február hó 7-én a felperest megakadályozták a fa kihasználásában és erdejükből kitiltották: megállapította, hogy a felperes e miatt H. I. és társai ellen pert tett folyamatba, de azt indokolatlanul letette. E tényállás mellett azonban helytelen a kir. törvényszéknek az a jogi döntése, hogy az alperes feltétlenül felelős H. I. és társai erdőbirtokosoknak cselekményéért, illetve kártérítéssel tartozik azért a fatömegért, amit a felperes a tilalom folytán ki nem használhatott. Mert jogszabály ugyan az, hogy a vételi ügyletnél, ellenkező megállapodás hiányában szavatol az eladó azért, hogy a vevő a vétel tárgyát megkaphassa s megtarthassa; de jogszabály az is, hogy a vevő köteles a kezére jutott tárgyal harmadik személyei; ellen oltalmazni ; s a mennyi-* ben a vétel tárgyát annak daczára harmadik személynek téaykedése következtében elveszíti, az eladó az így elvesztett tárgyért szavatossággal csak akkor tartozik, ha a harmadik személynek ténykedése jogos volt. Ebben az esetben tehát az alperest csak