Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

140 Budapesti kir. Ítélőtábla. való elengedés folytán nem teljesített szolgáltatás, az említett czímen való visszatérítés tárgyául nem szolgálhat. Ellenben alaptalan alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság döntése sérti a folyószámla tartozás oszthatlanságára, illetőleg arra vonatkozó szabályt, hogy a folyó számlái összeköttetésben levő felek egymás ellen csakis az egész összeköttetés végeredménye, a végegyenleg alapján támaszthatnak követelést. Alaptalan ez a panasz azért, mert a felebbezési biróság által helyesen kifejtettek szerint a felperesek jelen keresetükkel nem a folyó számla egyik, vagy másik tétele alapján támasztottak követelést, hanem azt követelik vissza, mi a folyószámla végegyenlegére vonatkozólag kötött egyezség értelmében a felperesek által teljesített fizetésből, az egyezség után felmerült ténykörülmények folytán, a tartozatlanul teljesített fizetés jellegét öltötte magára. Alaptalan az alperesnek arra vonatkozó panasza is, hogy a felebbezési biróság döntése jogszabályba ütközik, annyiból is, mert figyelmen kívül hagyta, hogy alperes a felpereseknek 4373 kor. 78 fillért tett tartozására csupán 2400 koronát kapott s hogy ehhez hozzáadva a M. A. és K. G. vevőktől utóbb befolyt 892 kor. alperesnek a felperesekkel való összeköttetésből még mindig 1081 K 78 fillér kára van. Ugyanis a nem vitás tényállás szerint alperes felpereseknek a 4373 korona 78 fillérből a 2400 koronát felülhaladó részt elengedte és a 2400 koronát a felperesek alperesnek megfizették; ilyen tényállás mellett pedig a 489 korona 55 fillérnek a felperesek részére való visszaitélését nem akadályozza az a körülmény, hogy alperes felpereseknek 489 korona 55 fillérnél nagyobb összeget tudniillik a 2400 korona és 4373 korona 78 fillér közötti különbözetet elengedte és az akkép való döntés, hogy felpereseknek a 489 korona 55 fillér azért nem jár, mert az alperes által elengedett összeg figyelembe vételével még mindig az alperes a károsodott fél, beleütköznék abba a jogszabályba, hogy a követelés a hitelező részéről való elengedés által megszűnik.