Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

136 Budapesti kir. ítélőtábla. összegének megállapítására ki nem terjeszkedve, alperest a kikö­tött vételár egész összegének megfizetésére kötelezte. Ennélfogva a javítási költségek összegére vonatkozó megállapítás hiányában az ügy eldöntésre ezúttal nem alkalmas. 69. Biztosítás szerződés érvényének részleges megtá­madása. A biztosított dolog tulajdonára, vonatkozó valót­lan bevallás, mint a szerződés érvényességének a fel­tétele. (1907 márczius 22. II. G. 10. sz. a.) Tényállás: A háztulajdonos a felperest házbér beszedésével bízta meg. A felperes a megbízás alapján beszedett 820 K bérösszeget és 180 K saját pénzét összesen 1000 koronát az alperesnél biztosította és az ajánlatban hozzá intézett kérdésre a biztosítandó egész készpénzt a maga tulajdonának állította, az alperes az esemény bekövetkeztekor megtagadta a fizetést, mert a felperes a tulajdon tekintetében hamis bevallást tett. A fe­lebbezési bíróság az alperest kötelezte, mert a felperes a háztulajdo­nos irányában felelősséggel tartozván, neki a biztosításhoz jogos vagyoni érdeke fűződött és a biztosításnak tulajdonképen ez a vagyoni érdek volt a tárgya. (Bpesti Kers. és vtótszék. 1906 decz. 19. D. 711.) A kir. ítélőtábla: Bár nincsen olyan jogszabály, mely a biztosítási szerződés érvényességének részleges megtámadható­ságát általában kizárná és bár különösen a biztosított dolog oszthatósága esetén a koczkázat oszthatlanságának elve alkalma­zást nem találhat, idevonatkozólag tehát alperes panasza alapos­nak mutatkozik: mégis felülvizsgálati kérelmének helyt adni nem lehetett, mert a felebbezési bíróság alperes kifogásait a fentitől független alapon is elbírálta és azokat jogszabály sértése nélkül helyesen vetette el. Alaptalan ugyanis első sorban alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a biztosítási feltételek 2. §. utolsó bekezdését helytelenül értelmezte volna. Alaptalan ez a panasz, mert a kérdéses határozmány nyelvtani úgy logikai magya­rázata nem hagy fenn kétséget, hogy abban az ajánlattevő «tulaj­dona vagy más jogi érdeke» ellentétbe helyeztetik más harmadik személy jogi érdekével és csak ez utóbbi biztosításának érvénye tétetik függővé attól, hogy az a kötvényben külön kiemeltessék.

Next

/
Thumbnails
Contents