Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

136 Budapesti kir. ítélőtábla. összegének megállapítására ki nem terjeszkedve, alperest a kikötött vételár egész összegének megfizetésére kötelezte. Ennélfogva a javítási költségek összegére vonatkozó megállapítás hiányában az ügy eldöntésre ezúttal nem alkalmas. 69. Biztosítás szerződés érvényének részleges megtámadása. A biztosított dolog tulajdonára, vonatkozó valótlan bevallás, mint a szerződés érvényességének a feltétele. (1907 márczius 22. II. G. 10. sz. a.) Tényállás: A háztulajdonos a felperest házbér beszedésével bízta meg. A felperes a megbízás alapján beszedett 820 K bérösszeget és 180 K saját pénzét összesen 1000 koronát az alperesnél biztosította és az ajánlatban hozzá intézett kérdésre a biztosítandó egész készpénzt a maga tulajdonának állította, az alperes az esemény bekövetkeztekor megtagadta a fizetést, mert a felperes a tulajdon tekintetében hamis bevallást tett. A felebbezési bíróság az alperest kötelezte, mert a felperes a háztulajdonos irányában felelősséggel tartozván, neki a biztosításhoz jogos vagyoni érdeke fűződött és a biztosításnak tulajdonképen ez a vagyoni érdek volt a tárgya. (Bpesti Kers. és vtótszék. 1906 decz. 19. D. 711.) A kir. ítélőtábla: Bár nincsen olyan jogszabály, mely a biztosítási szerződés érvényességének részleges megtámadhatóságát általában kizárná és bár különösen a biztosított dolog oszthatósága esetén a koczkázat oszthatlanságának elve alkalmazást nem találhat, idevonatkozólag tehát alperes panasza alaposnak mutatkozik: mégis felülvizsgálati kérelmének helyt adni nem lehetett, mert a felebbezési bíróság alperes kifogásait a fentitől független alapon is elbírálta és azokat jogszabály sértése nélkül helyesen vetette el. Alaptalan ugyanis első sorban alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a biztosítási feltételek 2. §. utolsó bekezdését helytelenül értelmezte volna. Alaptalan ez a panasz, mert a kérdéses határozmány nyelvtani úgy logikai magyarázata nem hagy fenn kétséget, hogy abban az ajánlattevő «tulajdona vagy más jogi érdeke» ellentétbe helyeztetik más harmadik személy jogi érdekével és csak ez utóbbi biztosításának érvénye tétetik függővé attól, hogy az a kötvényben külön kiemeltessék.