Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 07 kozó díjhatározmány téves értelmezése mellett kötelezte a kereseti összegnek visszafizetésére. Ugyanis ez a védekezés és ez a felülvizsgálati panasz sikerre azért nem vezethet, mert arra való tekintettel, hogy a fuvarlevelet a feladó tölti ki, a fuvarozási jognak elfogadott szabálya, mely az üzletszabályzat 53. §. 1. pontjában ki is van fejezve, az, hogy a feladó a fuvarlevélben foglalt adatok valóságáért felelős és mert ehhez a szabályhoz képest a fuvarozóra, a vasútra nézve, melytől a tennivalók halmazánál, a fuvarozási ügylet gyors lebonyolításához fűződő követelménynél, röviden szólva az üzem természeténél fogva nem várható az, hogy minden egyes fuvarlevélre nézve az abban foglalt minden egyes adat helyességéről alapos vizsgálat alapján meggyőződést szerezzen s mely erre nincs is kötelezve, nincs ugyan kizárva, hogy a fuvarlevéllel szemben ellenbizonyítással élhessen, ellenben azokra nézve, kik a fuvarozóval jogviszonyba lépnek, a feladóra és a czímzés alapján a fuvarozási szerződésbe lépő átvevőre nézve, az ellenbizonyítás a fuvarlevélnek nem a fuvarozó, hanem a feladó által kitöltött adatait illetőleg ki van zárva, következéskép az imént említett adatokat illetőleg a feladó, vagy az átvevő abból, hogy ezek az adatok hamisak vagy színlegesek, sem jogot nem támaszthat, sem kifogást nem meríthet, a mennyiben ilyen jognak érvényesítése s az ily alapon támasztott kifogásnak figyelembevétele ellenkeznék azzal a köteles felelősséggel, mely a fuvarlevélbe foglalt adatok valóságát illetőleg fennáll. Ezen szabály alól, ennek a szabálynak legenyhébb s a feladó és czimzettre legkedvezőbb magyarázata esetében is csupán a részükről fenforgott tévedés esetében lehetne esetleg kivételt tenni, de semmiképen a fuvarlevélnek valamely szándékosan hamis és színleges adatára nézve, holott alperes tévedést maga sem állít, hanem védekezése arra van alapítva, hogy a czímzés szándékosan volt hamis az általa meg is jelelt okból, azaz a szállítmányoknak az iparvágányra állíthatásában jelentkező előny megszerzése érdekéből. Ezeknél fogva alaptalan alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság a kérdéses kedvezményes tételre vonatkozó díjhatározmány téves értelmezésével döntött, midőn figyelmen kívül hagyta, hogy a kérdéses küldemények a Dunagőzhajózási társaságnak szállíttattak s annak a tényállításnak a vizsgálatába, hogy a czímzés színleges volt, nem bocsátkozott; a jelen per eldöntésén ezen Térfl : ítélőtáblai határozatok. XI. 7