Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 79 alperestől napi bérét teljes összegben felvette. A végrehajtási törvény 63. §-ának az a rendelkezése pedig, hogy e törvény 61. és 62. §§-ainak korlátozó intézkedései a végrehajtást szenvedő fel- és lemenő rokonait illető tartás miatt foganatosítandó végre­hajtás esetében nem alkalmazhatók, a törvénytelen gyermek tar­tása miatt ennek természetes atyja ellen foganatosított végre­hajtásra nem terjeszthető ki, mert a törvénytelen gyermek az állandó joggyakorlat értelmében a természetes atyának nem le­menő rokona (családjának nem tagja), jelen esetben tehát az eszközölt foglalások mindenképen hatálytalanoknak tekintendők, s így alperes a törvény szerint le nem foglalható munkabérössze­geket az azok felvételére jogosult végrehajtást szenvedőnek jogo­san fizette ki. 45. Betegség és erre vonatkozó gyógykezeltetés elhall­gatása csak akkor sérti a közlési kötelességet, ha az élet tartamára befolyással biró lényeges betegség s ha azt az ajánlattevő ilyennek ismeri fel. A gyomor rendellenes működése és begyógyult láb­seb nem ilyen betegség. (1906 október 11. II. G. 121. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Alperes azt panaszolja, hogy bár a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint a biztosított az előző betegségeire és a rendes házi orvosán kívül más orvos által netán történt kezeltetésre nézve hozzá intézett kérdésekre valótlan feleletet adott, a felebbezési bíróság a közlési kötelezettség megsértését nem állapította meg. s hogy ekként a K. T. 474., 475. §§-aiban foglalt jogszabályokat helytelenül mel­lőzte. Ez a panasz alaptalan, ugyanis a felebbezési bíróság az ítéletében felhozott és felhívott körülményekből következtetve s az okok tüzetes előadásával tehát a S. E. T. 64. §-ának megfe­lelően állapította meg azt, hogy a biztosított a gyomor rend­ellenes működésében nyilvánuló s az ajánlat megtételét megelő­zőleg már hónapok óta nem jelentkezett baját és begyógyult láb­sebét betegségnek nem tartotta. Minthogy pedig a közlési köte­lezettség csak lényeges körülményre nézve adott és tudatosan valótlan felelettel sérthető meg, és mint hogy előző betegségek

Next

/
Thumbnails
Contents