Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. ben a megbízás visszoronása esetére a kialkudott honoráriumnak megfelelő összeget vagyis 700 K.-át kötöttek ki a felperes javára tekintettel tehát arra. hogy alperes és férje a megbizás visszavonása által megakadályozták a felperest abban, hogy a kie?yeztetést keresztül vigye, s így nem a közbenjárás sikertelenségének, hanem a megbízás visszavonásának esete forog fenn. az Aj alatti nyilatkozatban külön szabályozott erre az utóbbi esetre nem lehet alkalmazni azt a szerződési kikötést, melyet a felek csak a felperes kiegyeztetési munkájának sikertelensége esetére állapitottak meg. Végül alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével mellőzte azt a kifogását, hogy a kereseti összegnek 700 K-ás része, mint a mely kötbért képez, bíróilag mérséklendő. Mert ha kötbért képez is a megbizás visszavonása esetére kikötött 700 K.. és ha ez oly kötbér lenne is, rnely nem a kereskedelmi törvény alapján bírálandó el, melynek mérséklése tehát kizárva nincs, a felebbezési bíróság a per adatait mérlegelve, megállapította, hogy felperes nem jut vagyoni előnyhöz az által, hogy a kikötött 700 K.-t nem a kiegyezés keresztülvitele, banern a megbizás visszavonása alapján kapja meg, az alperes által meg sem támadott ez a megállapítás pedig.- kizárja azt, hogy a 700 K.-ban kikötött összeg felperes azon vagyoni érdekéhez mérten, a melynek biztosítására szolgált, tulmagas volna, mérséklésére tehát — a minek helye közpolgári ügyekben is csak akkor lehet, ha a kötbér összege a kötbér által biztosított vagyoni érdekhez mérten tulmagas. jogszerű alap mncs. Szegődményes fogalma a biztosítási szerződésben, A dobányosok szegődményeseknek tekinthetők. Szerződéi értelmezesénnk felülvizsgálata. (1906 szeptember 20. II G. 89. sz. a. A kir. Ítélőtábla : Alperes panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabály sértésével értelmezte a felek között létrejött szerződést akként, hogy ennek 15. pontjában a szegódményesek felsorolása csak példaszerű. Ez a panasz alaptalan. Mert alperesnek abból a saját előadásából, hogy ő a felperes