Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
20 Budapesti kir. Ítélőtábla. tovább ajándékozni jogosítva nem lévén, az alperes ajándékozás alapján vitatott tulajdonjoga jogérvénynyel nem bir, s az utóbbi ajándékozás felperesek ajándék útján előbb nyert tulajdonjogára nincs befolyással; és a fent felhozott jogszabályra tekintettel alapos alperesnek az anyagi jogszabály megsértésére fektetett felülvizsgálati panasza. Ennek folytán alperes felülvizsgálati kérelmének az 1893: XVIII. t.-cz. 185. §. a) pontja alapján helyet adni kellett. Mindamellett minthogy a pernek a jelzett jogszabály alapján leendő eldöntéséhez szükséges a tényállás megállapítása arra nézve, hogy a kérdéses betétkönyveket M. L. csakugyan ajándékozta-e alperesnek, — továbbá szükséges azoknak a tényeknek megállapítása is, a melyekből jogi következtetés vonható abban az irányban, hogy alperes netán tényleg ajándékozás útján szerzett tulajdonjogának megszerzésénél jóhiszemüleg járt-e el, minthogy ez irányban elfoglalt jogi álláspontja mellett e felebbezési bíróság a tényállást meg nem állapította: a felebbezési bíróság ítéletét feloldani, s a felebbezési bíróságot a tényállásnak az imént jelzett irányban való megállapítására s új határozat hozatalra utasítani kellett. A feloldás folytán a többi felülvizsgálati panasz, ezúttal tárgytalanná válván, figyelmen kívül hagyatott. 14. Árú terjesztéséről kiadott körözvényben foglaltigéret, mint ajánlat. Kártérítés állatnak oltóanyaggal fertőzése következtében történt elhullása alapján. (1907 márczius 14. 1906. I. G. 500. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperesnek jogszabálysértésre vonatkozó az a panasza, hogy a felebbezési bíróság annak a körözvénynek a tartalmára vonatkozó bizonyítást, melynek alapján az oltó anyagot rendelte s melyből kártérítési igényét származtatja, úgyszintén annak a körülménynek szakértők által való bizonyítását, hogy az oltószer fertőzve volt s hogy az állat ennek folytán vágatott le hatósági kényszerrel, mellőzte, alaposnak találtatott. Mert igaz ugyan, hogy az árunak forgalomba hozatala czéljából történt reklámszerű hirdetése rendszerint kötelmi viszonyt nem állapít meg, de nincs kizárva, hogy bizonyos esetekben, a
