Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgymutató. LXIX Ha a vételi ügylet az eladónak saját termésére köttetik meg, az árú átadhatásának koczkázata ugyan rendszerint a vevőt is terheli és ha az árú az eladó hibáján kívül át nem adható, a vevő e miatt az eladótól kártérítést nem követelhet, de felelőssé válik az eladó akkor, ha az egyedi árú átadásának lehetetlensége saját ténye folytán állott be. Gy. 406. 344. Magánjogi törvényeink arról nem rendelkeznek, hogy ingóknak adásvevésénél a vagyonátruházási jogügylet után járó kincstári illeték, ha a szerződés az iránt megállapodást nem tartalmaz, a szerződő felek melyike által viselendő. Gy. 392. 337. A vagyonátruházási illetéket más megállapodás hiányában a felek közösen viselik. Gy. 392. 337. Vagyonátrnházó jogügylet bejelentésének elmulasztásáért kiszabolt birság viselése. Gy. 392. 337. Az adásvevés tárgyát tevő dolgokat ért veszélyért az eladói a felelősség csak addig terheli, a míg a dolog a vevőnek át nem adatott ; ellenben a dolog tényleges átadása után minden véletlen kár veszélyét a vevő viseli. Sz. 769. 686. Ingó dolog eladójának szavatossága a dolog lefoglalása esetén. D. 348. 300. Az eladó az eladott dolognak az eladáskor fel nem ismerhető lényeges hibájáért felelős. D. 351. 302. Az eladott tárgynak a kikötött tulajdonságokkal birnia kell, s a menynyiben nem bir, a hiányzó tulajdonságért az eladó felelős. D. 348. 300. Aki tudva beteg állatot vesz, az eladótól szavatosságot akkor sem igényelhet, ha az alól az eladót kifejezetten fel nem mentette. Gy. 403. 343. Állatszavatosság kérdése, ha a ló betegsége felismerhető, de a betegség lényege nem. Sz. 770. 687. Állatszavatosság esetei. Po. 706. 617. Az, hogy a ló rendesen nem használható, nem zárja ki azt, hogy valamely használatra mégis alkalmas. P. 661. 581. Ha a tartás az állat értékét felemésztené, joga van a vevőnek azt hiteles személy közbenjöttével megtartott nyilvános árverésen az eladó kárára és veszélyére eladatni. Sz. 785. 699. Tartás követelése. B. 15. 23. Az, hogy az állat a vétel után 24 óra alatt elhull, csak vélelmet állapít meg arra nézve, hogy az elhullást okozó betegség az állatban már a vételkor is megvolt; ha tehát az állat, tekintet nélkül a betegség minőségére, a vételt követő 24 órán túl hull el, ennek nem az a következménye, hogy az eladó a szavatosság terhétől — egyedül azért, mert az elhullást okozó betegség nem szavatossági főhiba — mentesül, hanem csak a vevő esik el a vélelem kedvezményétől, minélfogva bizonyítani tartozik azt, hogy az állat már a vételkor is megvolt betegségben hullott el. D. 351. 302. Állatszavatosság kérdése több élő állatnak összvételárban együttes eladása esetében. K. 438. 386.