Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

470 Marosvásárhelyi kir ítélőtábla. 530. A természetben meglévő hagyatékból az örökhagyó bármelyik hitelezője - csőd esetét kivéve — minden más hitelezőre tekintet nélkül jogosítva van teljes kielégítését követelni. A felebbezési bíróság Ítéletének értelmét a felülvizsgálati bíróság világosabban is kifejezheti. (1906 február 20. G. 16. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Nincsen olyan hazai törvény, sem állandó birói gyakorlat által alkotott szabály és az Optkvnek az 1894: XVI. t.-czikk állal hatályon kívül helyezett 813—815. §-ai sem tartalmaztak olyan intézkedést, mely szerint az örökhagyó egyik hitelezője gátolva volna abban, hogy az örökös birtokában természetben meglevő hagyatéki vagyonból — csőd esetét kivéve — az örökhagyó többi hitelezőire tekintet nélkül kielégítést követelhessen. Nincs tehát olyan hazai jogszabály sem, hogy az örökös, ha az örökhagyó tartozásainak egyik részét a sajátjából fizette is ki, a ki nem elégített hitelezőt, azon a czímen, hogy az örökhagyó összes tartozásai a hagyaték értékét felülmúlják s hogy e szerint hagyaték nem volna, a természetben meglevő hagyatékból való teljes kielégítéstől elzárhatná, vagy azt — csőd esetét kivéve, — csupán a saját és a többi hitelezők követelésének a hagyaték értékéhez való arányában való kielégítésre korlátozhatná. Ellenkezőleg az örökhagyó bármelyik hitelezője, a természetben meglevő hagyatékból, az Optkv. 811., 802. és 548. §-ai valamint az 1881 : LX. t.-cz. 13. és 14. §-ai értelmében is, a csőd esetét kivéve, minden más hitelezőre, tehát a tartozásokat kifizető örökösre mint hitelezőre, vagy az örökös helyett fizetést teljesítő harmadik személy követelésére tekintet nélkül van jogosítva kielégítést követelni. E tekintetben nem képez akadályt az sem, hogy — mint jelen esetben — az ingatlan hagyaték, állítólag jelzálogjoggal van terhelve. Mert ez nem a kielégítési igény érvényesítését gátolja, hanem a zálogjog feltétlen hatályánál fogva csupán a kielégítés tényleges megtörténtót, elérhetését akadályozhatja. Ezek szerint alaptalan alpereseknek az az egyedüli felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési bíróság, a jelen esetben, midőn felperest csupán a természetben meglevő hagyatékból való