Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. 455 tokrendezési bíróság az összegnek az alapból való kiutalását meg is tagadta. Ez alap felett sem felperes, sem pedig I. rendű alperes nem rendelkezvén, nyilvánvaló, hogy mindkét fél a fizetési módozat felett tévedésben volt, a nélkül azonban, hogy bármelyik fél a másiknál e tévedést előidézte volna. Nem helyes ennélfogva a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy e fizetési módozat a felek közt létrejött szerződést érvénytelenné tenné, mert a tévedés, melyben mindkét fél, a másik fél hibáján kivül volt, a szerződés fennállására befolyással annál kevésbé bir, mivel ez a tévedés, mely sem személybeni, sem tárgybani lényeges tévedést nem képez, a munkabéri szerződés lényeges alkatelemek nem is érinti, még pedig annál kevésbé, mivel az optkv. 1152. §-a értelmében a munkabéri szerződés érvényben akkor is fenáll, ha felek fizetési módozatot egyáltalában nem állapítottak, sőt még akkor is, ha munkabér egyáltalában még kikötve sincs. De a szerződés kötelező voltára akadályt az sem képez, hogy a községi képviselőtestületi határozat a felsőbb közigazgatási hatóság által jóváhagyva nincs. Az 1886. XXII. t.-cz. 24. §-a e) pontja szerint csak törvényhatósági jóváhagyás után hajható ugyan végre oly határozat, mely a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vonatkozik. Minthogy a jelen esetben a kereseti állítás szerint a szerződés már megkötve s az egyik íél által már teljesítve és a teljesítés elfogadva van, ez a tényleges állapot már felek közt kötelmi viszonyt létesít, melynél fogva, ha az erre vonatkozó felperesi állitások való tényként megállapíthatók lesznek, az I. rendű alperes a jóváhagyás hiánya daczára a munkabér megfizetésére kötelezhető lesz. Ebből a jogi felfogásból kiindulva a netán szükséges bizonyításfelvétel foganatosítandó és a tényállás megállapítandó mindenek előtt abban az irányban, hogy G. I. követelését engedmény utján átruházta-e felperesre? továbbá, hogy G. I. a munkabéri szerződést teljesítette-e? hogy a munkálatok a megrendelésnek és czéljuknak megfelelnek-e, ha nem, mennyiben nem felelnek meg és ez a munkabér összegét mennyiben befolyásolja? hogy alperes a munkálatokat átvette? Ha nem vette át, mi okból tagadta meg?