Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla. 453 míxtum cum donatione) azaz viszterhes jogügyletbe bekapcsolt ajándékozás, az elfogadott joggyakorlat és az optk. 942. §-ának helyes értelmezése szerint csak akkor forog fenn, ha az ügyletnek ajándékozást képező részére nézve az ajándékozás kellékei meg vannak. Ezért szükséges, hogy a felek arra nézve előzetesen állapodjanak meg, hogy a szolgáltatást csak részben adják ingyen, részben pedig viszontszolgáltatás ellenében. Ha ily megállapodás nincs ós ha bár csak egyik fél is a viszonszolgáltatást az egész szolgáltatás ellenértékének tekinti, nincs ajándékozás, mert ez csak akkor forog fenn ha valaki saját vagyona rovására más vagyonának gyarapítására kötelezettség nélkül ingyenes vagyoni előnyt juttat és a másik azt mint ilyent, t. i. mint ingyenest elfogadja. A felebbezési bíróság pedig a fent említett értékkülömbözeten kívül semmi oly ténykörülményt meg nem állapított, mely a szerződő feleknek ily ingyenes vagyoni előnyben való részesítést tartalmazó megállapodásra, vagy ily irányú szándékra (animus donandira) vonatkozik. Minthogy tehát a felebbezési bíróság tényállást nem állapított meg arra nézve, hogy az eladók alperest ingyen vagyoni előnyben részesíteni akarták és nevezetesen, hogy alperes, ezt tudva, a szerződést mint részben ingyenest fogadta el, nyilvánvaló, hogy a felebbezési bíróság a szerződés minősítésére vonatkozó anyagi szabályt megsértette és a helytelenül minősített jogügyletre nézve az optkv. 953. §-ában foglalt anyagjogi szabályt helytelenül alkalmazta. Minthogy az előrebocsátottak szerint az eladók és alperes közt létrejött jogügylet viszterhes, minthogy továbbá a felebbezési bíróság megállapította, hogy ez a jogügylet nem volt színlelt, továbbá, hogy az nem a hitelező kijátszására irányuló szándékkal lett kötve, minthogy ennélfogva ama viszterhes jogügyletnek a hitelező által való megtámadhatására az alap hiányzik, a felülvizsgálati kérelem a mennyiben az az 1893. XVIII. t.-cz. 185. §-a a) pontjára van alapítva, sikeres és ezért felperes kereseti igénye jogszerű alappal nem bir. 521. Ha a törvényhatósági jóváhagyás hiányában kötött szerződést a fél teljesítette s a község azt elfogadta, a község a viszontteljesítésre a jóváhagyás hiánya ellenére is kötelezendő.