Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. 451 szerzőnek, kivel szemben, jóhiszeműsége esetén is a lefoglalt dolog tulajdonosa tulajdoni igényét ép úgy, mint a végrehajtást szenvedővel szemben ne bizonyíthatná; minthogy továbbá a per adatai szerint egyéb kizáró ok sem látszik fennforogni, hogy az átruházás szinlegességére felperesnek hivatkoznia ne lehetne; s minthogy a felebbezési bíróság a kifejtettek szerint az optkv. 916. §-ában foglalt anyagjogi szabályt téves alapon nem alkalmazta; s ennek folyományaként azt az ügydöntő ténykérdést, hogy felperes a részvényekhez való tulajdonjogát bizonyította-e vagy sem? az e részben felajánlott bizonyítéknak téves alapon mellőzésével döntötte el; ily tényállás alapján azonban az ügy elbírálásra nem alkalmas, Ítéletére az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §. második bekezdését kellett alkalmazni. 519. A kár megállapítására a biztosítási szerződésben fórum kijelölése mennyiben zárja ki a birói út igénybevételét? Vármegyei tűzkárbiztosító intézet. (1905 szeptember 14. G. 74. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Alperes vármegyei tűzkárbiztosító intézet a felülvizsgálatában felhozza ugyan, hogy a felebbezési bíróság az alperes intézetét tévesen tekintette olyannak mint egy magán vállalatot. De mivel ebből az állított tévedésből alperes sem ténybeli, sem jogi következtetést nem von le; s e ponton jogszabálysértést sem említ: felülvizsgálatának e része tüzetesebb figyelemben nem részesül. Panaszolja alperes, hogy a felebbezési bíróság az által, hogy a biztosítási feltételeket képező szabályrendelet ellenére a kárnak birói úton megbecslésébe bocsátkozott, a K. T. 472. §-át sértette meg. A K. T. 472. és 481. §-ai értelmében a felek a biztosítási feltételekben a kár megállapításának módját megállapíthatják ugyan; s mindkét felet egyenlően terhelőén kiköthetik azt is, hogy a kár megállapításával meg nem elégedő fél, a kár megállapítása végett csakis valamely kijelölt közeghez fordulhat; s ily esetekben a meghatározott utak mellőzésével a törvénykezési rendtartással szabályozott bizonyítási módoknak igénybevétele, a kikötésnek az általános jogelvek sze29*