Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 445 513. A felebbezési biróság Ítéletében a következő tényállás van megállapítva: Alperes haszonbérben tartotta felperes birtokát évi 2000 korona haszonbérért, a mely két egyenlő részben volt fizetendő utólagosan: július 24-én és deczember 6-án. Az ingatlanokat elárverezték és pedig egyik részét az 1904. év május hó 21-én 27,910 korona vételárban; a másik részét 1904. év július hó 29-én 16,600 korona vételárban. E tényállás alapján figyelemmel a végr. t. 181. §-ára, a felebbezési biróság kötelezte az alperest, hogy a haszonbérből az 1904. év május hó 21-én elárverezett ingatlanok után az árverés napjáig eső 423 koronát és az 1904. év július 29-én elárverezett ingatlanok után szintén az árverés napjáig eső 364 koronát felperesnek fizesse meg. A felebbezési biróság ítélete ellen alperes azon az alapon élt felülvizsgálattal, hogy a felebbezési biróság a végr. t. 181. § - át tévesen értelmezte, mert a szerint az árverés után esedékessé vált haszonbérösszeg az árverési vevőt illeti s így felperesnek a haszonbérhez igénye nincs. Ez a panasz nem alapos, mert az árverési vevő az árverés napjával kezdődő hatálylyal szerezvén csak meg az ingatlan tulajdonát, az ingatlanoknak az árverést megelőző időtől származó hasznai őt nem illetik; tehát a haszonbér is, mint az ingatlan folyó és felosztható haszna csak az árverés napjától kezdődően illetheti, míg az árverés napjáig letelt időre eső haszonbér a volt tulajdonost illeti; így ebben a tekintetben nem az az irányadó, hogy a haszonbérösszeg, vagy annak egyes része mikor (vájjon az árverés előtt vagy után) fizetendő, hanem az a döntő, hogy az évi haszonbérösszegből az árverés napjáig letelt időre mennyi esik. E szakasznak megfelelően itélte meg a felebbezési biróság felperesnek a két részben elárverezett birtok után az árverési napokig eső haszonbérrészleteket. A felebbezési biróság tehát helyesen alkalmazta az anyagi jogszabályt. (1906 jun. 18. G. 75. sz. a.) 514. A kir. Ítélőtábla azt a kérdést, hogy az alperes czég czégvezetője kezességet vállalt, előző Ítéletében nem érintette s akkor nem vizsgálta, hogy ez a kezességvállalás az alperest illetően kötelező-e, mert akkor nem lettek felhozva tények, melyek az